Ez a bizonyíték, hogy a csecsemők már az anyaméhben reagálnak az ízlelésre és a szaglásra

A kutatók azt vizsgálták, hogyan reagáltak a magzatok a sárgarépa vagy a kelkáposzta ízére, röviddel azután, hogy azokat az anyák elfogyasztották. A sárgarépa ízének kitett magzatok több „nevetős-arc”, míg a kelkáposzta ízének kitett magzatok több „sírós-arc” reakciót mutattak.

Eredményeik tovább bővíthetik az emberi íz- és szaglásreceptorok fejlődésének megértését, számol be róla a Medical Xpress.

A kutatók úgy vélik továbbá, hogy az, hogy a terhes nők mit esznek, befolyásolhatja a csecsemők születés utáni íz preferenciáit, és potenciálisan hatással lehet az egészséges táplálkozási szokások kialakítására.

Az emberek az ízeket az ízlelés és a szaglás kombinációján keresztül érzékelik. Úgy gondolják, hogy ez az anyaméhben a magzatvíz belélegzésével és lenyelésével történhet.

A kutatást vezető Beyza Ustun, a Durhami Egyetem pszichológiai tanszékének magzati és újszülöttkori kutatólaboratóriumának posztgraduális kutatója elmondta, számos tanulmány felvetette már, hogy a csecsemők képesek ízlelni és szagolni az anyaméhben, de ezek a születés utáni eredményeken alapulnak, míg tanulmányuk az első, amely ezeket a reakciókat a születés előtt vizsgálja.

„Ennek eredményeképpen úgy gondoljuk, hogy a születés előtti ismételt ízeknek való kitettség segíthet a születés utáni ételpreferenciák kialakításában, ami fontos lehet, amikor az egészséges táplálkozással kapcsolatos üzenetekről gondolkodunk, és az „étkezési nyűgösség” elkerülésének lehetőségéről az elválasztás során. Igazán csodálatos volt látni a születendő babák reakcióját a kelkáposzta vagy a sárgarépa ízére a vizsgálatok során, és megosztani ezeket a pillanatokat a szüleikkel.”

A kutatócsoport, amelyben a birminghami Aston Egyetem (Egyesült Királyság) és a franciaországi Burgundiai Nemzeti Tudományos Kutatóközpont - Burgundiai Egyetem tudósai is részt vettek, a 18 és 40 év közötti anyákat a terhesség 32. és 36. hetében is szkennelte, hogy lássák a magzatok arcának reakcióit a kelkáposzta- és sárgarépa ízekre.

Az anyák minden egyes vizsgálat előtt nagyjából 20 perccel egyetlen kapszulát kaptak, amely körülbelül 400 mg sárgarépa- vagy 400 mg kelkáposztaport tartalmazott, és arra kérték őket, hogy a vizsgálat előtt egy órával ne fogyasszanak semmilyen ételt vagy ízesített italt. Emellett az anyák a vizsgálat napján sem ettek vagy ittak semmit, ami sárgarépát vagy kelkáposztát tartalmazott, hogy ellenőrizzék azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a magzati reakciókat.

A mindkét ízesített csoportban megfigyelt arcreakciók, összehasonlítva a magzatokkal egy kontrollcsoportban, akik nem voltak kitéve egyik íznek sem, azt mutatták, hogy már kis mennyiségű sárgarépa- vagy kelkáposztaíznek való kitettség is elég volt ahhoz, hogy reakciót váltson ki.

Nadja Reissland professzor, a tanulmány társszerzője és a Durhami Egyetem pszichológiai tanszékének magzati és újszülöttkori kutatólaboratóriumának vezetője elmondása szerint a laboratóriumomban végzett korábbi kutatások azt sugallták, hogy a 4D ultrahangvizsgálatok segítségével nyomon követhetők a magzati reakciók, hogy megértsük, hogyan reagálnak az anyai egészségügyi viselkedésre, például a dohányzásra, valamint a mentális egészségükre, beleértve a stresszt, a depressziót és a szorongást.

„Ez a legújabb tanulmány fontos következményekkel járhat annak megértésében, hogy a magzati képességek legkorábbi bizonyítékai szerint a magzatok érzékelik és megkülönböztetik az anyjuk által elfogyasztott ételek különböző ízeit és szagát.”

A társszerző Benoist Schaal professzor, a franciaországi Burgundiai Nemzeti Tudományos Kutatóközpont - Burgundiai Egyetem munkatársa hozzátette, hogy a magzatok arcreakcióit vizsgálva feltételezhetjük, hogy az anyai táplálkozáson keresztül számos kémiai inger jut át a magzati környezetbe.

„Ez fontos következményekkel járhat íz- és szaglóreceptoraink, valamint az ehhez kapcsolódó érzékelés és memória fejlődésének megértésében.”

A kutatók szerint eredményeik segíthetnek az anyáknak a terhesség alatt az ízlelés és az egészséges táplálkozás fontosságáról adott tájékoztatásban is.

Most ugyanezekkel a csecsemőkkel a szülés után egy nyomon követési vizsgálatot kezdtek, hogy kiderítsék, az anyaméhben megtapasztalt ízek hatása befolyásolja-e a különböző ételek elfogadását. Jackie Blissett professzor, a kutatás társszerzője és az Aston Egyetem munkatársa elmondása szerint azt lehet állítani, hogy a születés előtti ismételt ízhatások a születés után tapasztalt ízek iránti preferenciákhoz vezethetnek. Más szóval, ha a magzatot kevésbé „kedvelt” ízeknek, például kelkáposztának tesszük ki, az azt jelentheti, hogy a magzat méhen belül hozzászokik ezekhez az ízekhez.

„A következő lépés annak vizsgálata, hogy a magzatok idővel kevésbé „negatív” reakciókat mutatnak-e ezekre az ízekre, ami azt eredményezi, hogy a babák jobban elfogadják ezeket az ízeket, amikor először kóstolják meg őket az anyaméhen kívül.”

Nyitókép: Shutterstock