Ennyire telik idén a magyar családoknak karácsonykor
A felnőttek négyötöde hiányos kasszával várja az idei ünnepeket, és kisebb karácsonyra készülnek a kereskedők is hazánkban.
Átlagosan 100 ezer forintot szánnak a magyarok az idei karácsonyra, amelyből mintegy 47 500 forint értékben kerülhetnek meglepetések a karácsonyfák alá, írja a Haszon a Cofidis Hitelmonitor legfrissebb, a magyarok 18-69 éves korosztálya között végzett reprezentatív kutatása alapján.
A jelentésből kiderül, hogy három év alatt nagyjából 20 százalékkal, 58 százalékra csökkent az ajándékot vásárlók száma, és a válaszadók több mint harmad nyilatkozta, hogy kevesebb pénzből úszná meg az ünnepet a tavalyihoz képest.
Körülbelül minden ötödik magyar egyáltalán nem tervez költeni az ünnepek alkalmából.
„A magyarok 20 százaléka kényelmesen kijön a jövedelméből, míg négyötödének hiányos a családi kasszája. Ez a hiány havi szinten a többségnek mintegy 200 ezer forintot jelent, ennyi kellene még pluszban a kényelmes élethez. Az élelmiszerárak emelkedése miatt július óta átlagosan 30 ezer forinttal többet költenek a megkérdezettek konyhapénzre, és a következő hónapokban további drágulásra számítanak. Jelenleg havonta átlagosan 142 ezer forintot költenek élelmiszerre”
– olvasható a Cofidis közleményében.
A jelentésből az is kiderül, hogy a magyarok kétharmada tervez karácsonyfát vásárolni, ezen belül nagyjából azonos az élő és a műfenyőt preferálók aránya. A fára legtöbben körülbelül 10 ezer forintot terveznek költeni idén, a dekorációra azonban csak a válaszadók negyede költene.
A kiugróan magas infláció erősen hozzájárulhat az idei szűkösebb karácsonyi keretre, de ez nemcsak a vásárlókat, hanem a kereskedőkre is negatív hatással van. A nagykereskedelmi árak növekedésének a sebessége meghaladja a bolti árszint emelkedésének az ütemét, ezzel csökken az árrés, amelyből a kereskedők fedezik a béreket és fizetik a rezsit.
Ráadásul az év második felében a kiskereskedelmi szektor növekedési dinamikája 3-4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
„A boltokban nem azért észlelhető az áremelkedés, mert a kereskedőnek vastagon fog a ceruzája, hanem mert a korábbinál ő is sokkal drágábban tudja beszerezni az árut. A kereskedőnek és a vásárlónak is nehéz, hiszen mindkét oldal kiadásai emelkednek. És akkor ott van még az árstop, valamint a kiskereskedelmi különadó”
– fogalmazott Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Nyitókép: Shutterstock
