Így változtat az élelmiszer drágulás a vásárlási szokásokon
A Haszon magazinja szakértővel beszélgetett a hazai élelmiszerek rendkívüli drágulása miatt változó fogyasztói, és vásárlási szokásokról.
Lesz egy pont, ami után már átalakulnak a vásárlói kosarak, a szakértő azt is elmondta, hogy mikor és hogyan fog ez bekövetkezni.
Az OTP Agrár főosztályvezetője, Zsarnóci Csaba szerint egyelőre nem látható, hogy meddig emelkedhetnek a termelési költségek és az élelmiszerárak. Az utóbbiakat azonban nagyban befolyásolja az is, hogy mennyire árérzékeny a piac.
,,Magyarországon 2022 szeptemberében a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal emelkedtek, míg az élelmiszerek ára tavaly szeptemberhez viszonyítva átlagosan 35,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Bizonyos termékek kiugró mértékben drágultak, ilyen a kenyér (76,2 százalék), a sajt (68,0 százalék), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3 százalék), a margarin (61,2 százalék), a száraztészta (60,2 százalék). Szakértői várakozások alapján az élelmiszer-inflációnak a közeljövőben lassulnia kell, hiszen eljön az a pont, amikor az import olcsóbb lesz"
- nyilatkozta a főosztályvezető az Agrárszektornak.
A pont, amikortól csökken a kereslet
Hazánkban már több termékcsoport is meghaladja azt a 40 %-os emelkedési szintet, ami után egy kutatás szerint a fogyasztók más termékre váltanak, vagy kevesebbet kezdenek vásárolni belőle. Ez arra enged következtetni, hogy sokan kénytelenek változtatni már most az eddig vásárlási szokásaikon.
,,A hazai vásárlóerő véges, mindemellett az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, ráadásul a létfontosságú, alapvető élelmiszerek - mint a tej és a kenyér - ára nőtt drasztikusan"
- tette hozzá Zsarnóci Csaba.
Az emberek a hasukon spórolnak
A szakértő véleményét alátámaszthatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai. Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1457 milliárd forintot ért el szeptemberben a. A forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomásokon csapódott le.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom mennyisége 2,8 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,1 százalékkalcsökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene viszont összességében 2,7 százalékkal bővült.
Nyitókép: Shutterstock
