Középkorú, vidám nőj jógamatracokkal a szabadban

Rosszabb a kogníciójuk, de jobb a közérzetük az idősödő felnőtteknek

A fiatalok és az idősek tanulhatnának egymástól egy-két dolgot, legalábbis ami a mentális egészséget és a megismerést illeti.

A Psychology and Aging nemrég megjelent számában közzétettek új tanulmányban a University of California San Diego School of Medicine kutatói megállapították, hogy az egészséges idősebb felnőttek nagyobb mentális jóllétet, de rosszabb kognitív teljesítményt mutatnak, mint a fiatalabb felnőttek. A mögöttes idegi mechanizmusok új beavatkozásokat inspirálhatnak az egészséges agyműködés elősegítésére.

„Jobban meg akartuk érteni a kogníció és a mentális egészség közötti kölcsönhatást az öregedés során, és azt, hogy ezek hasonló vagy különböző agyterületek aktivációjára támaszkodnak-e”

– mondta Jyoti Mishra, a tanulmány vezető szerzője, valamint a NEATLabs igazgatója és a UC San Diego School of Medicine pszichiátria docense a PsyBlognak.

A vizsgálatban 62 egészséges, 20-as éveikben járó fiatal felnőtt és 54 egészséges, 60 év feletti idősebb felnőtt vett részt.

A kutatók értékelték a résztvevők mentális egészségét, felmérve a szorongás, a depresszió, a magányosság és az általános mentális jóllét tüneteit. A résztvevők több kognitív szempontból megterhelő feladatot is elvégeztek, miközben agyi aktivitásukat elektroenkefalográfiával (EEG) mérték.

Az eredmények azt mutatták, hogy a fiataloknál a szorongás, a depresszió és a magányosság tünetei szignifikánsan rosszabbak, az idősebbeknél pedig nagyobb a mentális jóllét. Mégis, amikor a megismerésről volt szó, a feladatteljesítmény szignifikánsan alacsonyabb volt az idősebb felnőtteknél.

Az EEG-felvételek kimutatták, hogy a feladatok során az idősebb felnőttek nagyobb aktivitást mutattak az agy alapértelmezett üzemmódú hálózatának elülső részeiben. Az agyterületeknek ez a csoportja jellemzően akkor aktív, amikor az egyén töpreng, álmodozik vagy gondolatban elkalandozik, és általában elnyomott a célorientált feladatok során.

„Az alapértelmezett üzemmód hálózat más kontextusokban hasznos, segít feldolgozni a múltat és elképzelni a jövőt, de elvonja a figyelmet, amikor a jelenre próbálunk koncentrálni, hogy egy igényes feladatot gyorsan és pontosan oldjunk meg”

– fogalmazott Mishra.

Míg úgy tűnt, hogy az alapértelmezett üzemmód hálózat zavarta a megismerést, addig több más agyterület javítani látszott rajta. A fiatalabb felnőttek jobb feladatteljesítménye az agy végrehajtó irányító rendszerének részét képező dorzolaterális prefrontális kéreg nagyobb aktivitásával járt együtt. Az idősebb felnőtteknél azonban a jobb kognitív teljesítményt nyújtók ehelyett nagyobb aktivitást mutattak az alsó frontális kéregben, egy olyan területen, amely segít a figyelem irányításában és a figyelemelterelés elkerülésében.

A dorzolaterális prefrontális kéregről ismert, hogy az öregedés során leépül, ezért a kutatók szerint a fokozott alsó frontális kéreg aktivitás az idősebb felnőttek számára egyfajta kompenzációs lehetőség lehet az ilyen feladatok során.

A kutatócsoport most olyan terápiás beavatkozásokat vizsgál, amelyek ezeket a frontális hálózatokat erősítik, például agyi stimulációs módszerekkel, miközben az alapértelmezett üzemmód hálózatot is elnyomják a mindfulness meditációval vagy más, az egyént a jelenre orientáló gyakorlatokkal.

„Ezek az eredmények új neurológiai markerekkel szolgálhatnak az öregedés során bekövetkező kognitív hanyatlás nyomon követéséhez és mérsékléséhez, miközben egyidejűleg megőrzik a jóllétet”

– magyarázta Mishra.

A tanulmány a fiatalabb felnőttek mentális egészségének kezeléséhez is új utakat inspirálhat.

„Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a húszas éveikben járó emberekre, mint akik a kognitív teljesítményük csúcsán vannak, de ez egy nagyon stresszes időszak is az életükben, így a mentális jóllét tekintetében tanulságokat lehet vonni az idősebb felnőttektől és az ő agyuktól”

– tette hozzá Mishra.

Nyitókép: Shutterstock