Egy napszél kitöréséről készített illusztráció

Elképesztő sebességgel érkezik egy napszéláramlat a Föld felé​

A napviharok rendszeresen sújtják a Földet, ellenben ezek sokszor nem jelentenek veszélyt. A nemrég érkezett napszéllel viszont az a probléma, hogy a szakértőket teljesen váratlanul érte. Hogy kerülte el a műszerek figyelmét is egy ekkora áramlat?


Napszél akkor keletkezik, amikor a nagy energiájú részecskéket a Nap gravitációja már nem tudja visszatartani, így azok kitörnek a Föld felé. Még sok mindent nem tudunk ezzel a jelenséggel kapcsolatban, de sok szakértő úgy véli, hogy ezek a kibocsájtások a Napon található nagy fényes foltokból, az úgynevezett koronalyukakból származnak.

Ezeket megfigyelve most már képesek pontos előrejelzéseket adni a napkitörésekkel kapcsolatban, így meg tudják mondani, mikor és mekkora energiájú hatások érhetik a bolygónkat. Az emberi életre nincsenek kihatással, így nem kell félni tőlük. Ez persze nem jelenti azt, hogy teljesen észrevehetetlenek.

A sarki fény játékos megjelenése mellett a napviharok hatással lehetnek a technológiáinkra és problémákat okozhatnak a távközlési műholdakban, valamint szélsőséges esetben még az elektromos hálózatokban is.

Az előrejelzések ellenére vannak esetek, melyek meglepetésként érik a szakértőket. Ilyen volt az augusztus 7-én jelentkező szél is. Annak a viharnak az oka egyelőre ismeretlen, de egyes feltételezések szerint a Nap légkörében lévő egyenlítői lyukból várhatóan két nappal korábban érkezett egy erőteljes szél, mint ahogy megjósolták.

Egy kis videós érdekesség arról, hogy milyen hangja is lehet egy napviharnak:

Ezeket a szeleket közepes G2-es napviharnak minősítették. Ezen a skálán G1-estől — ide tartoznak leggyengébb szintű viharok — egészen a G5-ös kategóriáig sorolják a megfigyeléseket. A mostani azért került a második csoportba, mert már hatással lehet a nagy szélességű áramellátó rendszerekre és befolyásolhatja az űreszközök pályaelőrejelzéseit.

A ScienceAlert cikke szerint a hatások még mindig folyamatosan érik a Föld mágneses mezejét. A feljegyzések alapján augusztus 9-én a napszél elérte a másodpercenkénti 551,3 kilométert.

Nyitókép: Shutterstock