Nem csak a rossz táplálkozás ronthat a gyerekek kognitív képességein

A gondozóik által kitöltött felmérések szerint azoknál a 18 hónapos és 2 éves kor közötti gyermekeknél, akik nagyobb mennyiségben fogyasztottak cukros rágcsálnivalókat és feldolgozott élelmiszereket, nagyobb valószínűséggel voltak problémák a végrehajtó működés olyan alapvető összetevőivel, mint a gátlás, a munkamemória, valamint a tervezési és szervezési képesség.

A kutatásban részt vevő közel 300 család egy folyamatban lévő születési kohorsz vizsgálat része volt, amelyben a kutatók körülbelül 6 hetes korukban kezdtek el adatokat gyűjteni a gyermekek táplálkozási szokásairól, testsúlyuk alakulásáról, szociális-érzelmi készségeikről és családi kapcsolataikról, olvasható a Medical Xpress cikkében.

Bár a táplálkozás és a végrehajtó funkciók közötti kapcsolatokat vizsgáló hasonló kutatásokat már korábban is végeztek idősebb gyermekek és tizenévesek körében, a jelenlegi tanulmány újszerű volt abban a tekintetben, hogy olyan korban összpontosított a gyermekekre, amikor ezek a létfontosságú készségek fejlődnek, és amikor a táplálkozási szokások és az otthoni környezet kulcsfontosságú szerepet játszhatnak.

„A gyerekek 2-5 éves koruk körül kezdik gyorsan fejleszteni a végrehajtó funkciókat, és ezt a kezdeti időszakot akartuk megvizsgálni, amikor a szülők kritikus, az étkezéssel kapcsolatos döntéseket hoznak, és azt, hogy ezek milyen hatással vannak a gyerekek kognitív képességeire”

– mondta Samantha Iwinski, a tanulmány első szerzője.

A Nutrients című folyóiratban megjelent tanulmány a gyermekek gondozóitól gyűjtött kiterjedt adatokon alapult, beleértve egy táplálékbeviteli kérdőívet, amely felmérte, hogy az egyes gyermekek milyen gyakran fogyasztottak különböző friss és feldolgozott élelmiszereket.

A gondozók egy viselkedési leltárt is kitöltöttek, amely a végrehajtó funkciók különböző dimenzióit mérte, például azt, hogy a gyermek könnyen túlterhelt-e, vagy visszatérő problémái voltak-e a játékkal vagy a túl hangos beszéddel. Ezenkívül minden gondozó válaszolt a háztartási káoszra vonatkozó kérdésekre, például arra, hogy a gyermek otthoni környezete jellemzően csendes és kialakult rutinok szerint működik-e, vagy hajlamos a zajra, a túlzsúfoltságra és a rendetlenségre.

A serdülőkkel és tizenévesekkel végzett korábbi kutatások a háztartási káoszt viselkedési problémákkal és a végrehajtó funkciók alapvető dimenzióival kapcsolatos feladatokban nyújtott gyenge teljesítménnyel hozták összefüggésbe, mint például a koncentrációs képesség és az érzelmek kontrollálása.

Ennek megfelelően a University of Illinois Urbana-Champaign kutatóinak elemzései azt sugallták, hogy a rossz táplálkozás, beleértve a különböző rágcsálnivalók és feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztását, a vizsgálatban részt vevő gyermekek csökkent kognitív teljesítményével és viselkedésével függött össze.

„Azt láttuk, hogy az ilyen élelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztása összefüggött bizonyos mutatók alacsonyabb szintjével, beleértve az érzelmi kontrollt, a gátlást, valamint a tervezést és szervezést. Még ebben a fiatal korban is az étrendi bevitel több szinten is befolyásolhatja a gyermekek végrehajtó funkcióit”

– fogalmazott Iwinski.

A University of Illinois Urbana-Champaign csapatának feltételezése szerint a nyugodtabb, kiszámítható rutinnal rendelkező háztartások csökkenthetik a rossz étrendnek a gyermekek végrehajtó funkcióira gyakorolt hatását. Ahelyett, hogy mérsékelte volna a végrehajtó funkciók és a táplálékbevitel közötti kapcsolatot, ahogy a csapat feltételezte, a háztartási káosz független összefüggést mutatott a gyermekek kognitív képességeivel.

Az eredmények rávilágítanak mind a jó táplálkozás, mind az egészséges háztartási környezet fontosságára a gyermekek legjobb kognitív fejlődésének elősegítésében, magyarázta Kelly Freeman Bost társszerző, az Illinois-i Egyetem humánfejlesztési és családtudományi professzora.

A gyermekek kognitív készségeire gyakorolt lehetséges negatív hatások enyhítése érdekében Iwinski azt javasolta, hogy a megelőzési programok olyan tevékenységekre és támogatásokra összpontosítsanak, amelyek segítenek a szülőknek egészséges rutinokat kialakítani, és korlátozzák gyermekeiket a nassolnivalók és kevésbé egészséges élelmiszerek fogyasztásában.

„A gyermekek nem biztos, hogy megértik a körülöttük lévő jeleket, ha a környezet zajos vagy rendezetlen, és a rutin és a következetesség hiánya befolyásolhatja a figyelmüket és az érzelmi szabályozásukat. Ezek a gyerekek nem biztos, hogy képesek értelmezni a jeleket és megfelelően reagálni bizonyos szociális és érzelmi helyzetekben”

– tette hozzá Iwinski.

A jelenlegi tanulmányban talált összefüggések jobb megértése és annak vizsgálata érdekében, hogy azok hogyan maradnak fenn vagy alakulnak a gyermekek életkorával, Iwinski és szerzőtársai egy nyomon követési tanulmányt terveznek ugyanezekkel a családokkal és gyermekeikkel, akik most 5-6 évesek.

Mivel azonban a mintából hiányzott a faji, etnikai és gazdasági sokféleség, az eredmények nem biztos, hogy más népességcsoportokra általánosíthatók. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség sokszínű populációkkal, valamint longitudinális és kísérleti projekttervekkel, mielőtt ok-okozati állításokat lehetne tenni.

Nyitókép: Unsplash