Egy új tanulmány riasztó statisztikát tár fel a 30-as korosztályról
Az American Journal of Industrial Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kábítószer-fogyasztás kockázata különösen magas az élelmiszer-előállításban és -szolgáltatásban, valamint az építőiparban és a biztonságérzékeny foglalkozásokban.
Nagyon aggasztanak a biztonságérzékeny foglalkozásokra vonatkozó eredmények – nemcsak az építőiparban, hanem a szerelés, karbantartás, javítás, szállítás és anyagmozgatás területén is. Számos közlekedéssel kapcsolatos szakmában vannak olyan szabályok, amelyek tiltják a munkavégzést bódító hatású szertől befolyásolt állapotban. Ezért meglepő, hogy az anyagmozgató munkások 6 százaléka még mindig bódító hatású szertől befolyásolt állapotban dolgozik, és 2 százalékuk marihuánát fogyaszt – ez azért is megdöbbentő, mert a kábítószer-tesztelési szabályokon kívül nehéz beavatkozásokat végrehajtani az egyik helyről a másikra utazó munkások esetében
– nyilatkozta Sehun Oh, a szociális munka tanszék docense.
Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a kábítószer-fogyasztás gyakori a hosszú munkaidővel vagy esti műszakban dolgozók, valamint az alacsony bérekkel vagy korlátozott iskolázottsággal rendelkezők körében.
Az új elemzés megállapította, hogy a munkahelyi kábítószer-fogyasztás szoros összefüggésben áll a munkahelyen kívüli kábítószer-fogyasztással is. Például azok, akik marihuánát fogyasztottak a munkahelyükön, nagyobb valószínűséggel jelentették, hogy minden nap használják a szert, és több mint kétszer olyan valószínű, hogy erős alkoholfogyasztók, mint azok a munkavállalók, akik nem fogyasztanak marihuánát a munkahelyükön. Továbbá azok a munkavállalók, akik kokaint vagy más kemény drogokat – például opioidokat – fogyasztottak munka közben, nagyobb valószínűséggel fogyasztottak alkoholt, marihuánát, és jelentettek gyakori illegális drogfogyasztást.
Kutatásunk azt mutatja, hogy azok, akik kedvezőtlen munkakörülményekkel számolnak, és gazdasági és jóléti erőforrásokhoz való hozzáférésük korlátozott, hajlamosak a kábítószer-fogyasztásra, mint megküzdési mechanizmusra, függetlenül attól, hogy ez érzelmi terheléshez vagy fizikai megterheléshez kapcsolódik-e, és nem csak a munkakörülményeik, hanem életkörülményeik miatt is. Több strukturális támogatásra van szükség, hogy kezelni lehessen a következményeket a munkavállalók és mások egészségére nézve, és hogy csökkenjen a kábítószer-fogyasztás megbélyegzése
– jegyezte meg Oh.
A tanulmányt alátámasztó adatok a 2015 és 2016 közötti időszakból és 5,400 alany bevonásával végzett felmérésekből származnak. A válaszadók 8,9 százaléka jelentette, hogy a munkahelyén fogyasztott valamilyen tudatmódosító szert. Ezek közül 5,6 százalék alkoholt fogyasztott, 3,1 százalék marihuánát, 0,8 százalék pedig kokaint vagy más kemény drogot.
2023-ban Daejun „Aaron” Park, az Ohio Egyetem szociális munkás asszisztens professzora is írt egy tanulmányt a témában, amiben a válaszadók 20 százaléka jelentette, hogy munkahelyén nincs szabályzat a kábítószer-fogyasztásra vonatkozóan. A tanulmány azt is megállapította, hogy a munkahelyi kábítószer-fogyasztásra vonatkozó, átfogó szabályzatok számos foglalkoztatási ágazatban összefüggésbe hozhatók a munkavállalók kábítószer- és alkoholfogyasztásának csökkenésével.
Oh ugyanebben az évben végzett saját tanulmányában megállapította, hogy egy országos mintában a munkavállalóknak csak a fele fér hozzá kábítószer-fogyasztási problémákkal kapcsolatos támogató szolgáltatásokhoz.
Különösen a fizikai vagy nehéz fizikai munkát végzők esetében korlátozott a hozzáférés a kábítószer-fogyasztás kezelésére szolgáló támogatáshoz. Könnyű hibáztatni valakit a kábítószer-fogyasztásért, de mi inkább arra szeretnénk figyelni, hogy megértsük a munkakörülményeiket és a munkahelyi akadályokat
– magyarázta Oh.
Új sztárpár? Kendall Jenner és Jacob Elordi már a Coachella…