Görögország is adót vezet be a túlturizmus megfékezésére
Görögország nagymértékben támaszkodik az idegenforgalomra, amely az ország gazdaságának fő hajtóereje és amely még mindig lábadozik az évtizedes válságból.
A legnépszerűbb úti célok közül azonban néhányat, köztük a 20 000 állandó lakossal rendelkező, idilli falvak és érintetlen strandok idilli szigetét, Szantorinit a tömegturizmus tönkretételének veszélye fenyegeti.
Egy nappal azután, hogy Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök sajtótájékoztatón ismertette a 2025-re vonatkozó főbb gazdaságpolitikáit, tisztázta, hogy a túlzott turizmus csak néhány célállomáson jelent problémát.
„Görögországnak nincs strukturális túlturisztikai problémája... Néhány úti cél esetében az év bizonyos heteiben vagy hónapjaiban jelentős a probléma, és ezzel foglalkoznunk kell. A sétahajózás megterhelte Szantorinit és Mikonoszt, ezért folytatjuk a beavatkozásokat”
– fogalmazott.
A görög idegenforgalomból származó bevételek 2023-ban mintegy 20 milliárd eurót tettek ki, közel 31 millió turistaérkezésnek köszönhetően. Szantoriniben a tüntetők a turizmus korlátozását követelték, akárcsak Európa más népszerű üdülőhelyein, köztük Velencében és Barcelonában.
Mitsotakis szorgalmazza, hogy a sétahajózási adóból származó bevételek egy részét a helyi közösségek kapják vissza, hogy azokat az infrastruktúrába fektessék be. A kormány azt is tervezi, hogy szabályozza az egyes célállomásokra egyszerre érkező sétahajók számát, a szigeteken pedig a környezet védelmére és a vízhiány kezelésére vonatkozó szabályokat is be kell vezetni, tette hozzá a miniszterelnök.
Mitsotakis elmondta, hogy Görögország emelni kívánja a rövid távú bérbeadásra kivetett adót, és meg akarja tiltani az ilyen bérbeadások új engedélyezését Athén központjában, hogy növelje az állandó lakosok számára rendelkezésre álló lakásállományt.
A kormány hétfőn részletezi az intézkedések egy részét, írja a Reuters.
Nyitókép:
