Hitler furcsa rendellenességére derült fény egy új DNS-elemzésben
Az új genetikai elemzés szerint Adolf Hitler rejtett rendellenességgel élhetett, amely befolyásolta testi fejlődését és intim kapcsolatainak kialakítását is. A kutatás egy közel nyolcvanéves, vérfoltos textilmintát vett alapul, amelynek segítségével a náci diktátorral kapcsolatos több mítoszra is választ találtak.
Az Independent által megosztott friss genetikai vizsgálatok szerint Adolf Hitler Kallmann-szindrómában szenvedhetett. Ez egy olyan állapot, amely késlelteti vagy gátolja a pubertás normális lefolyását, és ezáltal akadályozhatja a nemi szervek fejlődését. A kutatók szerint ez magyarázatot adhat arra, hogy a náci vezető miért kerülte a hagyományos értelemben vett intim kapcsolatokat, miközben életét szinte teljes egészében a politikának szentelte.
A megállapítások a Channel 4 készülő dokumentumfilmjében, a Hitler’s DNA: Blueprint of a Dictator című alkotásban jelennek majd meg. A film olyan, korábban sokszor felkapott állításokat is cáfol, mint hogy Hitler zsidó származású lett volna, illetve több lehetséges neurodivergens vagy mentális egészségi tényezőt is vizsgál.
A genetikai profilt egy olyan vérfoltos kárpitszövetből sikerült felállítani, amelyet egy amerikai tiszt vágott ki Hitler kanapéjából, ahol a náci diktátor 1945-ben öngyilkosságot követett el.
A projekt vezető genetikus szakértője, Turi King professzor – aki korábban III. Richárd földi maradványait is azonosította – elmondta, hogy sokáig vívódott a kutatás etikai kérdéseivel. Szerinte egyszer valaki úgyis el fogja végezni azt, ő azonban alapos munkát szeretett volna végezni. Úgy gondolja, hogy ha ezt nem tették volna meg, akkor piedesztálra emelték volna a diktátort.
A kutatás azt is megerősítetette, hogy Hitlernek nagy eséllyel mikropénisze lehetett, amelynek kockázatát a Kallmann-szindróma is erősíthette. Egyes első világháborús visszaemlékezések szerint emiatt gúnyolták is – egy 1923-as orvosi vizsgálat például kimutatta, hogy Hitlernek rejtett heréje volt, ami igazolta a róla szóló, korabeli gúnydalt is.
Alex J. Kay, a Potsdami Egyetem történésze hozzáteszi, hogy Hitler szinte a teljes életét feláldozta a politikáért, ami szintén eltért a náci vezetők körében megszokott mintáktól.
Ő volt az egyetlen a náci elitben, akinek nem volt sem felesége, sem gyermekei, sem szeretői. Csak így válhatott a mozgalom kizárólagos központi figurájává.
A kutatók a genetikai elemzések alapján kizárták a zsidó felmenők lehetőségét is, ugyanakkor több génje mutatott átfedést az autizmussal, skizofréniával és bipoláris zavarral is. A kutatók nem tudták megállapítani, hogy ezek közül melyik lehetett jelen ténylegesen.
A kutatócsoport hangsúlyozta, hogy eredményeik nem arra szolgálnak, hogy különböző mentális állapottal együtt élő vagy neurodivergens embereket megbélyegezzenek. Simon Baron-Cohen professzor szerint a viselkedés soha nem 100 százalékban genetikai eredetű, és rendkívül meggondolatlan lenne bárkit Hitler kegyetlenségével azonosítani csupán genetikai hasonlóságok miatt.
Nem Hitler volt azonban az egyetlen történelmi személyiség, akinek DNS-e érdekes tényekről árulkodott: amint arról mi is írtunk, a kutatók Ludwig van Beethoven hajfürtjeit vizsgálva arra jutottak, hogy az ólommérgezés felgyorsíthatta a zeneszerző halálát.
