Nem árt vigyázni: ezt okozhatja az ismétlődő agyrázkódás
A súlyos fejsérülések koponyatörésekhez vezethetnek, ellenben a szakértők most az enyhébb ütődések fizikai hatásaira voltak kíváncsiak. Egészen pontosan arra, hogy az ismétlődő agyrázkódás képes-e megváltoztatni a koponyacsont felépítését, és hogy milyen következményei lehetnek ennek.
Az agyrázkódás hatásainak kutatását nehezíti az a tény, hogy a tudósok korlátozott mennyiségű és fajtájú mintához férnek hozzá. Az agyukat haláluk után nagylelkűen felajánló sportolók például lehetővé tették, hogy a szakértők mikroszkópok alatt vizsgálhassák az agyszövetben bekövetkezett változásokat.
Emellett az állatkísérletek szintén jó betekintést nyújthatnak a témába. Az agyrázkódás és az azt követő károsodás tanulmányozásának számos kihívása miatt még mindig sok mindent nem tudunk.
Korábbi, embereken végzett kutatások azt mutatják, hogy már egyetlen fejre mért ütés is károsítja a zömök agyszövetet. Egy új tanulmányban azt elemezték, hogy az ismételt agyrázkódások megvastagíthatják-e a koponyacsontot.
A kutatócsoport tagjai nagy felbontású agyi képalkotó és szövetfestési technikák segítségével vizsgálták a patkányok koponyacsontjának szerkezeti változásait. Ehhez a teszteléshez használt rágcsálókat többszörös, kontrollált fejsérüléseknek tették ki, vagy olyan látszatkezelést kaptak, mely nem okozott tényleges sérülést.
Egy kis videós ismertető, hogyan hat az agyrázkódás az agyra:
Végeredményként megállapították, hogy a 24 óránként ismétlődő agyrázkódások vastagabb, sűrűbb csontokat eredményeztek a koponyában a sérülés helyének közvetlen közelében. A deformáció tíz hét elteltével még látványosabb volt, mint a kéthetes tesztidőszak végeztével. Arra is rámutattak, hogy a koponyában található csontvelőüregek lassan betömődtek, 2-10 hét alatt pedig fokozatosan csökkent a térfogatuk.
„Ezek az új eredmények rávilágítanak arra, hogy a koponya fontos tényező lehet, amely befolyásolja az ismételt agyrázkódások következményeit az egyénekre nézve"
— mondta Bridgette Semple, idegkutató.
Úgy hangozhat, hogy a vastagabb csont nagyobb védelemnyújtásra szolgál, ellenben — a ScienceAlert cikkében leírtak alapján — továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy ez egy védekező válasz-e, vagy esetleg valami rosszabbnak a jele.
Nyitókép: Shutterstock
