Olympe de Gouges (1748–1793) a francia forradalom egyik legfontosabb korai feminista és társadalmi aktivistája volt, aki a 18. század végi Franciaországban politikai reformokat és a nők egyenjogúságát követelte. 1791‑ben írta meg a Déclaration des droits de la femme et de la citoyenne (A női és polgárnői jogok nyilatkozata) című dokumentumot, amely a forradalom hivatalos Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatára reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy a nők ugyanolyan természetes és politikai jogokat érdemelnek, mint a férfiak. De Gouges írásai emellett a rabszolgaság eltörlését, a válást, a gyermekek jogait és más társadalmi kérdéseket is érintettek. Munkássága miatt politikai ellenségként tekintettek rá, ezért 1793‑ban kivégezték. Öröksége a modern feminista gondolkodás egyik alapköve lett.

Wangari Maathai (1940–2011) kenyai környezetvédő és politikus, akinek neve az általa alapított Green Belt Movementtel (Zöld Öv Mozgalom) forrt össze. A kezdeményezés egyszerre célozta az erdőirtás elleni harcot, a nők gazdasági bevonását és a fenntartható fejlődést. Kezdetben vidéki nők segítségével ültettek fákat, amelyek célja a talajerózió csökkentése, a tüzelőfa biztosítása és a közösségek életminőségének javítása volt. Később nemzetközi hírnevet szereztek maguknak, és több tízmillió fát sikerült elültetniük.  Maathai volt az első afrikai nő, aki 2004-ben Nobel‑békedíjat kapott, mellyel a fenntartható fejlődéshez, demokráciához és békéhez való hozzájárulását tüntették ki. Emellett ő volt az első nő Kelet‑ és Közép‑Afrikában, aki doktori fokozatot szerzett, majd munkásságát politikai pályán folytatta, környezetvédelmi miniszterként.

Hedy Lamarr (1914–2000) az egyik legsokoldalúbb életutat járta be: az osztrák-magyar gyökerekkel rendelkező színésznő később a rádiós kommunikáció egyik technológiai úttörőjévé vált. Első férje fegyvergyárosként dolgozott, ennek köszönhetően nyert betekintést a haditechnika világába. Az 1930-as évek Hollywoodjának ünnepelt sztárja volt, egyebek mellett az Eksztázis című filmben is játszott, ám a második világháború idején inkább a tudomány felé fordult. Georg Antheil zeneszerzővel együtt kifejlesztettek egy frekvenciaugratásos technológiát, amely megnehezítette a tengelyhatalmak számára, hogy zavart keltsenek a rádió‑irányítású fegyverek kommunikációjában. Ez a korszakalkotó ötlet később a Bluetooth, Wi‑Fi és GPS technológiák előfutárává vált. Lamarr találmányát csak jóval később ismerték el, amikor 2014‑ben az Inventors Hall of Fame tagjává választották.

Alice Ball (1892–1916) afroamerikai vegyész volt, akinek a lepra elleni első hatékony kezelést köszönhetjük. A betegséget korábban súlyos megbélyegzés övezte, ráadásul gyakorlatilag gyógyíthatatlan volt. A hagyományos chaulmoogra olajjal történő kezelést dolgozta át, így egy kémiai eljárást követően az olaj aktív hatóanyagai vízben oldható, injektálható formát öltöttek. A később Ball‑módszer névre keresztelt eljárás sok esetben a betegek gyógyulásához vezetett. 1915‑ben ő lett az első nő és első afroamerikai, aki mesterfokozatot szerzett kémiai tudományokból a Hawai'i Egyetemen, amelynek ő lett az első női kémiaoktatója is. Munkáját kezdetben másoknak tulajdonították, de később kutatók és intézmények is elismerték érdemeit. A Ball‑módszer több mint két évtizedig a lepra első számú megoldása volt a modern antibiotikumos terápia megjelenéséig.

Az 1972-ben született Esther Duflo francia-amerikai közgazdász, akit a globális szegénység elleni küzdelem egyik úttörőjeként tartanak számon. Az MIT professzoraként és a Poverty Action Lab (J‑PAL) társalapítójaként a fejlesztéspolitikai programok hatékonyságának vizsgálatában a randomizált kontrollált kísérletek alkalmazását és elterjesztését sürgette. A közgazdaságtanban ezek a módszerek segítenek objektív bizonyítékokat szerezni arról, mely módszerek működhetnek a szegénység mértékének csökkentésében. Munkásságát 2019‑ben Nobel‑emlékdíjjal jutalmazták a közgazdaságtan tudományterületén. Ezzel ő lett a második nő, aki elnyerte ezt a kitüntetést, és az egyik legfiatalabb díjazott is egyben. Publikációi világszerte több száz millió ember életére gyakoroltak hatást, különösen az oktatás, egészségügy és pénzügyek terén.

(The University of North Carolina at Chapel Hill, National Women's History Museum, Múlt-kor, The Boar, Medium, Who2)