Sokszor vagy álmos? Ez a szokatlan ok húzódhat a háttérben
A kutatók szerint ezek az apró energiaforrások egyfajta metabolikus túlterhelést okoznak az alvást szabályozó idegsejtekben, ami egyszerűen fogalmazva azt jelzi, hogy agyunk kimerült. Az alvás során ez a túlterhelés visszaállítható, biztosítva az agy egészséges állapotát.
Célunk az volt, hogy megértsük, mi a célja az alvásnak, és miért érezzük egyáltalán szükségét. Több évtizedes kutatások ellenére senki sem azonosított egyértelmű fizikai kiváltó okot. Eredményeink azt mutatják, hogy a válasz talán éppen abban a folyamatban rejlik, amely táplálja testünket: az aerob anyagcserében.
– mondta el Gero Miesenböck fiziológus.
A csapat a gyümölcsmolyokban az alvás szabályozásáért felelős idegsejteket tanulmányozta, amelyek biológiai szempontból elég hasonlóak az emberéhez ahhoz, hogy kutatási célokra alkalmasak legyenek. A jól kipihent és alváshiányos gyümölcsmolyok összehasonlításával a kutatók különbségeket azonosítottak a génaktivitásban és az elektromos jelátvitelben.
Az alváshiányos agyban túlterhelt mitokondriumok elektronokat bocsátanak ki, ami növeli a káros hulladéktermékek képződését. Az alvást szabályozó idegsejtek ezekre a molekulákra túlműködéssel reagálnak, így az alvás biológiai szempontból elsődleges prioritássá válik.
Nem szabad, hogy a mitokondriumok túl sok elektront bocsássanak ki. Ha ez megtörténik, akkor reaktív molekulákat termelnek, amelyek károsítják a sejteket
– fogalmazott Raffaele Sarnataro idegtudós.
A géntechnológiával módosított legyek, amelyek alvást szabályozó sejtjeiben nagyobb mennyiségű elektron termelődik, többet aludtak. Hasonlóképpen, az alacsonyabb elektrontermeléssel rendelkező legyek kevesebbet aludtak.
Természetesen vannak más, az alvásra ható tényezők is, például a napi kávéfogyasztás mennyisége vagy a cirkadián ritmus – azaz a belső óra, amely jelzi a testnek, mikor van itt az ideje lefeküdni.
Az alvásról szerzett új ismereteink hozzájárulhatnak az alvászavarok, sőt olyan idegrendszeri betegségek kezeléséhez is, mint az Alzheimer-kór. Ezek a betegségek szorosan összefüggenek az alvással és azzal, ahogyan az védi az agyat, és a mitokondriumokkal való kapcsolatuk a jövőbeli kutatások tárgyát képezheti.
A tanulmány összekapcsolja az anyagcsere, az alvás és az élettartam közötti összefüggéseket is. A kisebb állatok többet alszanak és rövidebb életet élnek, és a mitokondriumok aktivitása – valamint a eltávolítandó hulladékok – részben magyarázhatják ezt a jelenséget.
Ártalmatlannak tűnnek, mégis veszélyesek – ezekre figyelj a…
Victoria Beckham elárulta, hogy vészelik át a mostani nehéz…