Egy apró változás a beszédben már előre jelezheti a kognitív hanyatlást
Egyre több kutatás utal arra, hogy az agyi hanyatlás első jelei nem feltétlenül a memóriában, hanem a beszédünkben jelennek meg – méghozzá jóval korábban, mint azt eddig gondoltuk. Egy 2023-as, a University of Toronto kutatói által végzett vizsgálat szerint nem is az a legfontosabb, hogy mit mondunk, hanem az, hogy milyen tempóban tesszük.
A kutatást vezető Jed Meltzer szerint a beszéd általános lassulása közvetlenül összefügghet az agyi változásokkal. Ez azt jelenti, hogy a beszédtempó akár korai figyelmeztető jel lehet az Alzheimer-kór és más kognitív problémák esetében.
A szakemberek ezért azt javasolják, hogy a jövőben a beszéd sebességét is érdemes lenne beépíteni a rutinszerű kognitív vizsgálatokba.
A kutatásban 125, 18 és 90 év közötti egészséges felnőtt vett részt, akiknek először részletesen le kellett írniuk egy képet, majd különböző tárgyakat mutattak nekik, miközben hangfelvételeket hallgattak. Ezek a hangok néha segítették (például rímekkel), máskor viszont szándékosan megzavarták őket.
Az eredmény egyértelmű volt:
akik gyorsabban beszéltek az első feladat során, azok a másodikban is gyorsabban találták meg a megfelelő szavakat.
Az eredmények összhangban vannak az úgynevezett „feldolgozási sebesség elméletével” (processing speed theory), amely szerint a kognitív hanyatlás egyik fő oka az információfeldolgozás általános lassulása, nem csupán a memória romlása.
Hsi T. Wei kutató szerint az idősebb felnőttek nemcsak lassabban oldanak meg feladatokat, hanem beszédükben is több szünet, „öö” jelenik meg, és összességében lassabb tempóban kommunikálnak.
A legújabb fejlesztések már a beszédminták elemzésére építenek: egyes algoritmusok akár 78,5%-os pontossággal képesek előre jelezni az Alzheimer-kór kialakulását. Más kutatások azt is kimutatták, hogy az agyban felhalmozódó amiloid plakkok és tau-fehérjék – amelyek a betegség jellegzetes biomarkerei – szintén összefüggésben állnak a lassabb beszéddel és a hosszabb szünetekkel.
Egy, a Stanford University kutatói által vezetett, 2024-es vizsgálat például azt találta, hogy azoknál, akiknél több tau-fehérje halmozódott fel, gyakoribbak voltak a beszéd közbeni szünetek, még akkor is, ha a memóriateszteken jól teljesítettek.
A szakértők szerint elképzelhető, hogy az érintettek még képesek helyes válaszokat adni, csak több időre van szükségük hozzá. Ez a lassulás pedig már önmagában fontos jel lehet. Ez új lehetőségeket nyithat a korai diagnózisban, hiszen a beszéd elemzése olyan információkat is feltárhat, amelyeket a hagyományos tesztek nem mutatnak ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy a lassabb beszéd önmagában nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul az Alzheimer-kór. A kutatók hosszabb távú vizsgálatokkal szeretnék megerősíteni, hogy azoknál, akiknél már most kimutatható a lassulás, valóban nagyobb-e a demencia kockázata a későbbiekben.
