A 830 méter magas felhőkarcoló kilátószintjének mennyezetét geometrikus mintázatú rácsozat borítja, amely a hagyományos arab építészet egyik legismertebb motívuma. A mashrabiya eredete ugyan vitatott, funkciója azonban jól ismert. Árnyékot biztosít, elősegíti a természetes légáramlást, csökkenti a hőérzetet, miközben esztétikai szerepet is betölt. Sok építész ezért a természetes hűtési rendszerek egyik legkorábbi formájaként tekint rá. A kialakulását a történészek egy része a 12. századi Egyiptomhoz köti, más kutatások szerint azonban Irakból, azon belül Bagdad térségéből származhat. Az évszázadok során a Közel-Kelet és Észak-Afrika számos országában elterjedt. Ma is találkozhatunk vele többek között Marokkóban, Tunéziában, Törökországban, Szíriában, Libanonban, Iránban, Pakisztánban, Jemenben, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.

A 20. században a légkondicionálók elterjedésével a mashrabiya háttérbe szorult, az utóbbi években azonban ismét egyre népszerűbbé vált. Számos kortárs építész használja kulturális örökségként és fenntartható építészeti elemként egyaránt. A Burdzs Kalifa mellett az Abu-Dzabiban található Louvre kupolája, valamint a párizsi Arab Világ Intézete is merít ebből a több évszázados hagyományból.

A 830 méter magas Burdzs Kalifa ennek a kortárs újraértelmezésnek az egyik leglátványosabb példája, és egyben Dubaj rendkívüli fejlődésének jelképe is. A város – ahol a világ egyik legizgalmasabb múzeuma is található – az 1960-as évek olajfellendülése előtt még szerény kereskedőtelepülés volt, ma azonban futurisztikus felhőkarcolók, luxusszállodák, múzeumok és világszínvonalú látványosságok otthona. Az épületet 2023-ban mintegy 17 millió látogató kereste fel. A kilátószintekről lenyűgöző panoráma nyílik Dubajra, miközben a futurisztikus látkép mögött egy régi arab építészeti hagyomány is jelen van.

(Drive)