A Proxima Centauri nevezetű csillag 4,2 fényév távol, míg egy kicsit távolabb, 4,37 fényévre pedig egy kettős rendszer található, az Alpha Centauri AB. A kettős csillagrendszer körül keringő exobolygókat mai technológiával nagyon nehéz észlelni és tanulmányozni, viszont a csillagok tulajdonságaiból könnyen lehet következtetni egy esetleges bolygó jellemzőire.

A két szóban forgó csillag a Rigil Kentaurus és a Toliman. Ezeknek a kémiai jellemzőit vizsgálta meg egy kutatócsoport, hogy következtetést vonjanak le a kettejük között fennálló lakhatási körülményekről.

„Bemutatjuk a bolygó ömlesztett összetételének, belső terének és (korai) légkörének elemzését egy Föld méretű modellbolygóra vonatkozóan az Alpha Centauri AB lakhatósági zónájában"

— olvashatjuk a SciencaAlert cikkében.

Ezek a tulajdonágok nagyon fontosak egy sziklás felszínű exobolygó tekintetében, az eddigi tanulmányokból viszont megállapítható, hogy az ilyen égitestek ásványi összetételei tükröződnek a gazdatestként funkcionáló, központi csillagjuk tulajdonságaiból.

A kutatók α-Cen-Earthnek nevezték el a hipotetikus bolygót, és számításaik alapján nagyon hasonló ásványi anyagokkal rendelkezhet, mint a Föld. A légkörére ennél sokkal nehezebb következtetni, viszont egy új vizsgálat útján megállapították, hogy az exobolygó korai légköre közel azonos lehetett azzal a levegő-összetétellel, mint ami az élet kialakulásának korszakában uralkodott a bolygónkon.

Ha valóban létezik egy ilyen világ, akkor abból nagyon könnyen meg lehetne jósolni otthonunk jövőjét, hiszen az Alpha Centauri AB körülbelül 1,5-2 milliárd évvel idősebb a Napnál, ami azt jelenti, hogy a Rigil Kentaurus és a Toliman által befogadott exobolygók szintén idősebbek, mint a Föld.

Nyitókép: Unsplash/NASA