Az élet megszületésének lehetősége a folyékonyan megmaradó vízben rejlik. A Földön ennek a feltételnek a teljesülése létfontosságú volt az élet kialakulásához, ennek értelmében azok az exobolygók, melyek szintén képesek megtartani a folyadékmennyiségüket, szintén alkalmasak lehetnek bizonyos létformák túléléséhez.

Az új kutatás arra tért ki, hogy a hidrogénből és héliumból álló szép, vastag légkör nagyon hosszú ideig képes fenntartani a megfelelő hőmérsékletet és a szükséges körülményeket. Bolygónkon az üvegházhatásnak köszönhetően pont annyira van meleg, hogy a víz ne párologjon el teljesen, ezzel együtt ne is legyen annyira fagyos, hogy jéggé váljon az egész.

A légkörünk azonban nem mindig úgy nézett ki, mint napjainkban, hiszen most főleg oxigénből és nitrogénből áll, valamint nyomokban van benne hidrogén és hélium. A bolygó keletkezésekor viszont fordítva volt ez a rendszer, amelyet őslégkörnek hívunk. A Föld gyorsan elvesztette az akkor tulajdonságát a Napból érkező sugárzás és a meteorbecsapódások következtében.

Szakértők szerint lehetséges, hogy egy exobolygó sokkal tovább képes megőrizni az őslégkörét. A szimulációk ezt az elméletet alátámasztották, ellenben van egy probléma, mégpedig, hogy elég messze kell lennie a csillagjától, hogy megtarthassa légkörét. A Naprendszer esetében ez olyan messze van a Naptól, hogy a bolygó felszínén lévő víz valószínűleg megfagyna.

Ezzel szemben nem a csillagok az egyetlen égitestek, melyeknek saját hőforrásuk van. Ha tehát a szuperföldszerű exobolygó megfelelő távolságban van a Naptól, rendelkezik őslégkörrel és belső hőtermeléssel, akkor a felszíni folyékony víz feltételei adottak.

„Még a megfelelő körülmények között sem világos, hogy mennyire valószínű, hogy az élet egy ilyen egzotikus potenciális élőhelyen kialakuljon. Ez az asztrobiológusok kérdése. Mégis, munkánkkal megmutattuk, hogy az életbarát bolygóról alkotott, Föld-központú elképzelésünk talán túl szűkös"

— olvashatjuk az egyik szakértő szavait a ScienceAlert cikkében.

Nyitókép: Shutterstock