Finnország a World Happiness Report szerint immár nyolcadik éve vezeti a világ boldogsági listáját, amely nem meglepő, ha tudjuk, hogy a finnek sokat olvasnak, különleges kapcsolatot ápolnak a természettel, és szigorúan követik a 8-8-8 szabályt: nyolc óra munka, nyolc óra alvás, nyolc óra szabadidő. Emellett, ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, az egészséges életmódra való gondos odafigyelés sem utolsó szempont náluk.

A leginkább figyelemre méltó azonban a jóléti állam, amely megkönnyíti az életüket: könnyű vállalkozást indítani, családot alapítani a támogatások révén, és az oktatás is ingyenes. A finnek példája jól mutatja, hogy az ilyen keretek és a praktikusság mennyire hozzájárul a magas boldogságszinthez, ami a többi skandináv országról is elmondható. Életmódjuk alapelve a egyszerűség és az apró örömök élvezete: mindent úgy alakítanak, hogy a lehető legkönnyebben menjen, miközben a napi rutinjuk is zökkenőmentes marad.

Sokan túlterheltnek érzehetjük magunkat a mindennapokban és úgy érezhetjük, hogy csak a kemény munka vezet eredményre. Oliver Burkeman Meditations for Mortals című könyvében azonban azt írja, hogy ez a hozzáállás gyakran kontraproduktív lehet, hiszen ha azt hisszük, hogy egy fontos feladat csak rengeteg erőfeszítéssel teljesíthető, valójában kevésbé valószínű, hogy el is végezzük. Kérdezzük meg inkább magunktól: „Mi van, ha ez valóban sokkal könnyebb, mint gondolnám?”

Julia Rogers Hamrick Choosing Easy World című könyvében pedig azt hangsúlyozza, hogy érdemes egy könnyebb életmódot kialakítani, ahol a dolgok a lehető legegyszerűbben működnek. Például legközelebb, amikor egy prezentáció vagy nehéz feladat előtt állunk, rendezzük a gondolataidat, írjuk le a fő pontokat, amelyekről beszélni szeretnénk, próbáljuk el párszor, majd egyszerűen és engedjük el – a hozzáállás sok helyzetet megkönnyíthet meg.

Az agyunk alapvetően energiát akar megtakarítani, annak ellenére, hogy sokan óriási erőfeszítéseket teszünk, vagy éppen leterheljük magunkat. James Clear Atomic Habits című könyvében azt fejtegeti, hogy az ember hajlamos a legkisebb erőfeszítést igénylő opciót választani. Ezért választjuk sokszor a tévét vagy a telefont a fontos feladatok helyett, hiszen ezek könnyen elvégezhető tevékenységek. Ha új szokást akarunk kialakítani, minimalizálnunk kell az akadályokat: készítsük ki előre az edzéshez szükséges ruhát, vagy tegyük el messzire a telefont, amikor olvasni kezdünk – így csökkentjük az erőfeszítést, de növeljük a siker esélyét.

Cristina Martínez pszichológus szerint a másik rendkívül fontos összetevő a boldogsághoz, ha rendezzük a körülöttünk lévő tereket. A természetes fény és a tiszta környezet javítja a koncentrációt és csökkenti a szorongást is. James Clear a már említett könyvében a tér optimalizálásáról is ír: könnyebb úgy szokásokat kialakítani, ha azok illeszkednek a napi rutinunkba. Ha a választott edzőterembe például útba esik hazafele, akkor sokkal szívesebben térünk be oda. A lényeg, hogy minimalizáljuk a feszültséget okozó tényezőket, például tegyük el a telefonunkat és tartsunk rendet otthon. Kezdhetünk először a kisebb terek rendbetételével, például egy fiókkal vagy szekrénnyel, hiszen az eredmények segítenek fenntartani a szokást, amit később fokozatosan kiterjeszthetünk más területekre.