Ki az igazi Mikulás, és tényleg Finnországból származik?
Ha megkérdezzük a finneket, honnan származik a Mikulás, azt fogják mondani, hogy Korvatunturiból, egy lappföldi hegyről.
A hollandok Sinterklaasnak hívják, Németországban pedig Weihnachtsmann néven emlegetik őt. Lehet, hogy egyszerűen csak Mikulásként ismered.
Szent Miklósról, a nagylelkű középkori keresztény szentről úgy tartják, ő Mikulás ihletője. Bár vitatott, hogy a 4. században a mai Törökország területén fekvő Myra római kori kisváros püspökét hol temették el – egyesek szerint Olaszországban, míg mások szerint Írországban –, 2017 októberében török régészek Antalya tartományban, az ókori Myra romjaitól nem messze, a Szent Miklós-templom alatt egy sírt fedeztek fel, amely szerintük magához Szent Miklósé.
Ha Törökország képes lesz magáénak vallani Szent Miklós végső nyughelyét, akkor a Mikulás-rajongóknak világszerte egy teljesen új zarándokhelyük lesz, de a finnek ezt máshogy gondolják.
A finnek szerint Mikulás Korvatunturiból, egy lappföldi hegyről származik. A rénszarvascsordák otthonául szolgáló, általában hófedte Korvatunturi sok finn szerint a Mikulás titkos műhelye. Bár Korvatunturit csak 1927-ben fedték fel a műhely helyeként (Markus Rautio rádiós műsorvezető fedte fel adásban), a finn Mikulás hagyománya sokkal régebbre nyúlik vissza.
A Korvatunturi az a hely, ahol a Joulupukki, azaz a finn Mikulás mindent hall.
Mielőtt a középkorban a kereszténység az országba érkezett volna, a finnek a tél közepén tartották a Yule-t, egy pogány, télközepi ünnepet. Január 13-án, Szent Knut napján, amely sok északi országban az ünnepi időszak végét jelenti, a nuuttipukkik – szőrmekabátba, nyírfakéregből készült maszkba és szarvakba öltözött férfiak – házról házra járva ajándékokat maradék élelmiszereket gyűjtöttek be, ha pedig nem kaptak, hangoskodtak és megijesztették a gyerekeket.
Amikor a jótékonykodó Szent Miklós ismertté vált Finnországban az 1800-as években, a róla alkotott kép összekeveredett az álarcos nuuttipukki már meglévő hagyományával, így jött létre a Joulupukki. A Joulupukki jelentése szerint „karácsonyi kecske”, aki ajándékokat osztogatott, ahelyett, hogy magának követelte volna azokat.
A Mikulással ellentétben, aki lemászik a kéményen, a piros köntösbe öltözött, Joulupukki az ajtón bekopogtatva azt kérdezi:
„Onko täällä kilttejä lapsia (Vannak itt jól nevelt gyerekek)?”
Miután átadta ajándékait, Joulupukki visszatér Korvatunturiba.
2017 novemberében a finn Oktatási és Kulturális Minisztérium jóváhagyta, hogy a Joulupukki, vagyis a finn Mikulás-hagyomány bekerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Jari Ahjoharju, a finn Mikulás Alapítvány képviselője szerint ez nagy lépés volt a finn Mikulás és a finnek számára is.
Ahjoharju szerint, bár az Unesco listáján a Mikulás nem lenne egyedüli finnként elismert, ez mégis monumentális elismerés lenne Finnország számára, amely megerősítené pozícióját mint a Mikulás országa.
A Mikulás sokak számára a mindig vidám és békés, ajándékozó és örömet terjesztő figura, ráadásul a turizmus szempontjából is fontos alak. A Visit Finland utazási oldal szerint a turisták által Lappföldön töltött éjszakák száma tavaly közel 18%-kal nőtt. Bár az északi fény kétségtelenül nagy vonzerőt jelent, Ahjoharju szerint a Lappföldre látogató turisták többsége a finn Mikulással szeretne találkozni a Mikulásfalunak otthont adó Rovaniemiben.
Ha Antalyában valóban megtalálják a Szent Miklós maradványait, az minden bizonnyal Törökország Mikulás-követelésének erőteljes érve lenne. Törökországból azonban még mindig hiányzik a hó, a rénszarvasok és az északi fények, amelyek erősen kötődnek a Mikulás otthonához.
Ki tudja, mit hoz a de egy dolog biztos: Joulupukki hamarosan elindul hosszú útjára Lappföldről, hogy bekopogjon az ajtókon szerte Finnországban, és megkérdezze:
„Onko täällä kilttejä lapsia?”
Nyitókép: Shutterstock
