Új hipotézis döntheti meg a Föld kialakulásáról alkotott képünket
Bár az eddigi megfigyelések alapján kialakult egy valószínű elképzelés a Föld születéséről, a modell mégsem képes minden kérdésre egyértelmű választ adni. Egy új gondolat most pontot tehet a rejtély végére és teljes megértést nyújthat a kutatóknak.
Korábban azt gondolták a szakértők, hogy a bolygónk aszteroidák tömegéből tevődött össze, melyek egy idő után egy nagy objektummá váltak. Ez az elmélet többé-kevésbé hiteles magyarázatnak tűnik, ellenben néhány kérdést nem képes megválaszolni. Ezúttal egy kísérleteket és modellezést ötvöző tanulmány új megközelítést kínált. A szerzők meglátásai alapján kondritikus aszteroidák egyvelegéről van szó, melyekre az univerzum különböző erői hatottak.
„Ezek viszonylag kicsi, egyszerű kőzet- és fémtömbök, amelyek a Naprendszer korai szakaszában keletkeztek. A probléma ezzel az elmélettel az, hogy a kondritok semmilyen keveréke nem magyarázza meg a Föld pontos összetételét, amely sokkal szegényebb könnyű, illékony elemekben, például hidrogénben és héliumban, mint amire számítottunk"
— mondta Paolo Sossi, planetológus.
A kérdések megválaszolására a tudósok egy általános képpel tudtak szolgálni. Amikor egy csillag egy sűrű anyaghalmazból, egy molekuláris por- és gázfelhőből alakul ki az űrben, akkor a fennmaradó anyagok koronggá rendeződnek a peremén, majd keringeni kezdenek a csillag körül.
Ezek a törmelékek egy idő után egyberendeződnek. Először elektrosztatikusan, majd gravitációsan összetapadnak, majd lassan nagyobb objektumot képeznek. A tanulmány szerzői több különböző magyarázatot is találtak az ez után hirtelen eltűnő könnyű, illékony anyagok hollétére. Az első gondolat szerint a megnövekedett hőmérséklet miatt párologtak el, azonban még így sem tökéletes a kialakított kép.
A kutatás másik elmélete alapján a bolygónkat alkotó kőzetek nem a Föld általános pályaszomszédságából származó kondritikus aszteroidák, hanem bolygók voltak. Ennek bizonyítására több modellt is megvizsgáltak, például amelyben a mostanitól eltérő volt a galaxisunkban található kisbolygók menete. A szimulációkat úgy tervezték, hogy a ma látható belső Naprendszert hozzák létre: Merkúr, Vénusz, Föld és Mars. Az eredmények szerint egy ilyen folyamat tökéletesen tudná reprodukálni a jelenlegi kinézetét az univerzumnak.
„Bár sejtettük, mégis nagyon figyelemre méltónak találtuk ezt az eredményt. Most már nem csak egy olyan mechanizmusunk van, amely jobban megmagyarázza a Föld kialakulását, hanem egy olyan támpontunk is, amellyel a többi kőzetbolygó kialakulását is meg tudjuk magyarázni"
— olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.
