A kutatók összefüggést találtak a videojátékokkal eltöltött idő és a gyerekek intelligenciájának növekedése között, ami részben ellentmond annak az elméletnek, hogy a játékok káros hatással vannak a fiatalok gondolkodására.
A 2022-es tanulmány figyelembe vette a gyermekek genetikai és szociális hátterét is. Noha a vizsgált csoport kognitív képességei között csak csekély különbség mutatkozott, az eredmények nem mutatnak egyértelmű összefüggést annak megállapítására, hogy a rendszeres képernyőbámulás károsan befolyásolja a gyerekek intelligenciaszintjét.
A kutatás szerint sem a tévénézés, sem a közösségi média használata nem befolyásolta érdemben az intelligenciát, ugyanakkor az eredmények segíthetnek annak eldöntésében, mennyi képernyőidő lehet megfelelő a gyermekek számára.
A szakemberek rámutattak, hogy bár a digitális média jelentős szerepet játszik a modern gyermeknevelésben, negatív kognitív hatásai továbbra is vitatottak.
Az ABCD tanulmány (Adolescent Brain Cognitive Development Study SM) az Egyesült Államok legnagyobb, hosszú távú agyfejlődés- és gyermekegészségügyi kutatása keretében, a szakemberek 9 855 gyermek képernyőhasználati adatait elemezték. A 9-10 éves gyerekek átlagosan napi 2,5 órát néztek videókat, 1 órát játszottak videojátékokkal, és fél órát töltöttek a közösségi oldalakon. Két évvel később ebből a csoportból több mint 5 000 gyermek adatait sikerült összegyűjteni, az elemzés pedig azt mutatta, hogy azok, akik az átlagnál több időt töltöttek videojátékokkal az eltelt két év alatt, 2,5 ponttal nagyobb IQ-növekedést értek el.
Az IQ mérésére olvasási, vizuális-térbeli, memória- és kontrollfeladatokat alkalmaztak. Bár a vizsgálat kizárólag amerikai gyermekekkel készült, és nem különböztette meg a videojátékok típusait, eredményei arra utalnak, hogy az intelligencia fejleszthető.
„Eredményeink megerősítik azt a felvetést, hogy a képernyőidő önmagában nem csökkenti a gyermekek kognitív képességeit, sőt, a videojátékok hozzájárulhatnak az intelligencia fejlődéséhez”
– mondta Torkel Klingberg, a svéd Karolinska Intézet neurológusa.
Ezt is olvasd el! Nem jó a gyereknek a sok képernyőidő, de hogyan hat ez az agyára?
A kutatók szerint a korábbi ellentmondásos eredmények elsősorban abból fakadtak, hogy nem vettek elegendő genetikai mintát, és figyelmen kívül hagytak bizonyos szociális tényezőket.
Bár a tanulmány nem vizsgálta a képernyőhasználat hatását a mozgásra, alvásra vagy iskolai teljesítményre, a kutatók folytatják az agyfejlődés és környezeti tényezők összefüggéseinek feltárását.
Borítókép: Shutterstock
