Svájc egyetlen nemzeti parkja a Graubünden kantonban, az olasz határ közelében fekszik. Ezen a helyen 1914 óta nem vágtak ki fákat, nem vadásztak, és nem kaszáltak rétet – így bepillantást nyerhetünk abba, milyen lehetett az Alpok a turizmus megjelenése előtt.

A 172 négyzetkilométeres területen mocsarak, gleccserek, fenyvesek és havasi rétek váltják egymást, melyen több túraútvonal is kanyarog. A leglátványosabb a Macun-tavakhoz vezető, 21 kilométeres túra, ahol 23 türkiz vizű tó csillog az alpesi fennsíkon. Aki biztosra akar menni, parkőrök által vezetett túrára is bejelentkezhet Zernezben.

Tipp: próbáljuk ki az eldugott Chamanna Cluozza menedékházat, ami 1882 méteres magasságban, 3,5 órás kaptatón át érhető el, de az élmény megéri a fáradságot.

A 179 kilométeres tengerparti körút, a Ring of Kerry Írország vad, atlanti partjain kanyarog. Tengerbe zuhanó sziklák, zöld legelők, hegyláncok, romos kolostorok és pasztellszínű falvak váltják egymást a látványos útvonalon.

A legizgalmasabb szakasz a Skellig Ring, ahol a sziklás Skellig Michael sziget – egy 6. századi kolostor maradványa – és a Ballinskelligs Priory romjai teszik felejthetetlenné a tájat.

Tipp: májusban és szeptemberben elkerülhetjük a turistatömegeket, mégis szép az idő. Különleges szállásért irány a Kells Bay, egy vadászkastélyból kialakított szálloda botanikus kerttel.

Az Atlanti-óceán közepén, Portugália nyugati peremén elterülő kilenc vulkanikus sziget valóságos természeti csoda. Krátertavak, teaföldek, gejzírek és sűrű babérerdők várnak ránk itt, ahol a természet még szinte érintetlen.

Ússzunk a Caldeira Velha meleg, türkizkék vizében São Miguel szigetén, sétáljunk hortenzia- és kaméliakertben Floresen, figyeljük meg a bálnákat és kardszárnyú delfineket Faial partjainál, vagy másszunk fel a Pico-hegy 2351 méteres csúcsára, ahonnan az egész szigetvilág belátható.

Tipp: a fő repülőtér Ponta Delgadában található, és a szigetek között komppal is könnyedén közlekedhetünk (menetrend: Atlânticoline).

A Norvégiában található Lofoten-szigetek vad, sziklás gerincei úgy nyúlnak a tenger fölé, mint egy sárkány háta. Nyáron éjféli nap, télen északi fény világítja meg a vidéket. A Moskenesøya-sziget, a lánc legdélibb pontja, melyet 2019-ben nyilvánítottak nemzeti parknak, fehér homokos strandokkal, gránitcsúcsokkal és festett halászfalvakkal vár.

A vállalkozó kedvűek megmászhatják a Hermannsdalstinden 1029 méteres csúcsát is, ahonnan sötét fjordok és jégkék vizek látványa tárul fel.

Tipp: a helyi gasztronómia elképesztő fejlődésen ment át – foglaljunk helyet a Kitchen on the Edge of the World étteremben, ahol Michelin-csillagos séfek főznek arktiszi alapanyagokból.

A Dinaridák hegyei között, az Adriai-tengerparttól nem messze, a horvát Plitvicei-tavak Nemzeti Park olyan, mintha a természet festette volna meg a saját remekművét. Tizenhat türkiz, smaragd és kobaltkék tónál vízesések és patakok zúdulnak alá, miközben fahidakon sétálhatunk a kavargó víz felett.

Tavasszal a vízesések zubognak, nyáron pillangók töltik meg a levegőt, ősszel színpompás lombtenger, télen pedig jégbe dermedt tündérvilág vár. A csendesebb zónákban medvék, farkasok és hiúzok is élnek.

Tipp: ha az összes tavat látni szeretnénk, járjuk végig a 22 kilométeres K-útvonalat, amely a park bejáratától indul. A teljes túra 6-8 órát vesz igénybe – de minden perce megéri.