A Hold lassan zsugorodik, ami komoly gondot jelenthet
Szabad szemmel természetesen lehetetlen észrevenni, de a Hold mérete egyre kisebb, ami komoly problémához vezethet.
A néhány százmillió évenként bekövetkező 45 méteres zsugorodás aligha számít gyors változásnak, bár amerikai kutatók új tanulmánya szerint ez elég lehet ahhoz, hogy felelős legyen a földcsuszamlásokért és földrengésekért a Hold déli pólusának közelében lévő területeken.
A kutatást különösen fontossá és izgalmassá teszi, hogy a vizsgált terület történetesen ott található, ahova a NASA a jövő űrhajósainak leszállását tervezi. Ha űrállomást akarunk építeni a Holdon, akkor a legjobb, ha azt nem éppen egy geológiailag instabil zónába helyezzük.
„A modellezésünk azt sugallja, hogy a déli sarkvidéken erős talajmozgást okozó sekély holdrengések lehetségesek a meglévő töréseken bekövetkező csúszások vagy új tolótörések kialakulása miatt”
– mondja Tom Watters, a Smithsonian Intézet bolygókutatója.
„A fiatal tolótörések globális eloszlását, azok potenciális aktivitását és a folyamatban lévő globális összehúzódásból eredő új tolótörések kialakulásának lehetőségét figyelembe kell venni a Holdon lévő állandó előőrsök helyének és stabilitásának megtervezésekor.”
A Lunar Reconnaissance Orbiter közelmúltbeli felvételeit az 1977-ig működő Apollo-missziók során elhelyezett szeizmométerek felvételeivel együtt elemezték.
Az elemzés kimutatta, hogy az Apollo-szeizmométerek által valaha is rögzített egyik legerősebb holdrengést, egy több órán át tartó 5-ös erősségű rengést a Hold déli pólusának közelében észlelt egyik karéjos heg okozhatta - a Holdon pedig nem kell sok ahhoz, hogy komoly földcsuszamlást váltson ki.
Egyelőre a tudósok még mindig korlátozott mennyiségű adattal rendelkeznek a holdrengések gyakoriságát és helyét illetően, de minden olyan felismerés hasznos lesz a jövőbeli holdra szállások és holdi bázisok helyszíneinek megtervezéséhez.
Fotó: Unsplash/Alexander Andrews
