A jelenlegi irányelvek szerint heti 150-300 perc mérsékelt intenzitású edzés, vagy 75-150 perc erőteljes fizikai aktivitás szükséges az általános egészséghez, de mi van akkor, ha ennek a dupláját, vagy akár a négyszeresét végezzük? Egy tanulmány válaszolt a kérdésre.
Két vizsgálat is készült a témakörben 30 éven keresztül zajló mérések alapján. A kutatásban összesen 116 221 felnőtt adatait vették figyelembe, az eredmények pedig kimutatták, hogy azok az emberek, akik az ajánlott heti fizikai aktivitás minimum szintjének legalább a dupláját végezték, jelentősen több egészségügyi pozitív hatásra számíthattak.
Az elemzés tehát azt sugallja, hogy a 300-600 perc/hét mérsékelt, vagy a 150-300 perc/hét erőteljes testmozgás csökkenti az összes halálozási kockázatot. A tesztek során a szerzők a hat MET-energiamennyiséget nevezték meg választóvonalként a mérsékelt és az erőteljes aktivitás között. Ez egy olyan mérési rendszer, mely a különböző feladatok vagy fizikai tevékenységek elvégzéséhez szükséges intenzitást mutatja.
Példaképp egy székben ülve egy MET-et produkálnak az emberek, sétálva körülbelül négyet, lassú kocogással pedig nagyjából a hatos mérőszámot lehet elérni.
A tanulmány szerzői néhány statisztikai adatot is közöltek, melyekkel könnyebben megérthető az aktivitási idő egészségre gyakorolt hatása:
- 150-300 perc/hét mérsékelt fizikai aktivitást (MPA) végző résztvevőknél 20-21 százalékkal alacsonyabb volt az összes okból bekövetkező halálozás kockázata;
- 75-150 perc/hét intenzív fizikai aktivitás (VPA) esetén 19 százalékos csökkenést lehetett mérni;
- 300-600 perc/hét MPA elvégzése esetén 26-31 százalékot értek el a résztvevők;
- 150-300 perc/hét VPA-nál már 21-23 százalék volt a testmozgás hatása.
Fotó: Shutterstock
Korábbi tanulmányok azt állították, hogy nagy intenzitású állóképességi edzés és versenyzés idővel megnövelheti a kardiovaszkuláris megbetegedések esélyét, azonban ez az elmélet 2022-ben megdőlt. Egy — szakértői értékeléssel ellátott — elemzés bebizonyította, hogy több edzés elvégzése nem növeli valakinél a pitvarfibrilláció, a koszorúér-meszesedés, a szívizomfibrózis vagy a hirtelen szívhalál kockázatát sem.
„Eredményeink alátámasztják a jelenlegi nemzeti fizikai aktivitási irányelveket, és azt sugallják továbbá, hogy a maximális előnyöket a közepes vagy magas szintű, mérsékelt vagy erőteljes aktivitással, illetve ezek kombinációjával lehet elérni"
— olvashatjuk a Psychology Today cikkében a kutatók záró gondolatát.
Nyitókép: Shutterstock
