Ez nem más, mint a brokkoliból áradó, kellemetlen szagú gáz. Tulajdonképpen nagyon sok növényfajta bocsájtja ki ezt a légnemű anyagot, hiszen az önvédelmi folyamatuk egyik kulcsfontosságú része. A tudományos nyelvben metil-bromidnak nevezik és korábban is említették már a földihez hasonló élet egyik legegyértelműbb jeleként.

A metil-bromid különösen asztrobiológiai szempontból érdekes. Ennek oka, hogy számos szempont alapján könnyebb felismerni a jelenlétét idegen bolygókon, illetve határozottabban jelzi az életre alkalmas területeket, mint más anyagok.

Először is fontos megemlíteni, hogy meglehetősen rövid az élettartama a légkörben. Ez lényeges az exobolygók kutatásai esetében, hiszen amennyiben kimutatják egy égitesten, akkor az azt kibocsájtó dolog még valószínűleg aktív a planétán, és nem csak egy évmilliárdokkal ezelőtt bekövetkezett folyamat hagyatéka.

A második előnye, hogy kevés nem biológiai folyamat állítja elő ezt a gázt. A harmadik pedig, hogy látványos spektroszkópiai hullámhosszon mutatkozik meg egy másik gázzal, a metil-kloriddal. A kombinációjuk sokkal könnyebben kimutathatóvá tenné őket messziről, és mindkettő biológiai folyamat létezésére utal.

Hasznos furcsasága még ennek az anyagnak, hogy a Föld légkörében nehéz távolról kimutatni, mert a Napból érkező UV-sugárzás hatására a légkörben lévő vízmolekulák olyan vegyületekre bomlanak, melyek semlegesítik a metil-bromidot.

Az UV-sugárzás viszont csak a Nap-szerű csillagok esetében jelentkezik, más fajtáknál nem. Ezáltal könnyebb lehet kiszúrni az életre alkalmas planétákon felhalmozódott gázt eltérő tulajdonságokkal rendelkező csillagok környékén — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.

Ilyen felfedezésekre viszont még várnunk kell, hiszen a jelenlegi megfigyelőegységek nem alkalmasak nyomelemek észlelésére. A következő néhány évben viszont semmi akadálya, hogy távcsövek új generációját fejlesszék ki ennek a feladatnak az ellátására.

Nyitókép: Unsplash/Carlos Kenobi