A kiégést talán nem is a munka okozza – állítja egy tanulmány
A kutatást a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) szakemberei végezték, és az eredmények alapjaiban kérdőjelezik meg, amit eddig a kiégésről gondoltunk
Azok, akik kiégésről számolnak be, gyakran a mindennapi életükből származó stresszről beszélnek, ami egyfajta depresszív állapothoz vezet. Ezt hívhatjuk depresszív stressznek is
– mondta Renzo Bianchi, az NTNU pszichológusa.
A vizsgálatban 813 norvég munkavállaló vett részt, köztük olyanok is, akik saját bevallásuk szerint kiégéses tüneteket tapasztaltak. A kutatók azt mérték fel, hogy a résztvevők milyen tényezőket tartanak felelősnek a kimerültségükért, pszichés terheltségükért és általános mentális rossz közérzetükért.
Bár a kiégés még mindig leginkább munkával kapcsolatos változókhoz kapcsolódik, az adatok szerint például a munkahelyi biztonságérzet vagy a kollégákkal való viszony inkább az általános stresszhez kötődik, nem közvetlenül a kiégéshez.
Az aggódóbb személyiségű emberek például rengeteg energiát égetnek el a szorongással – még akkor is, ha annak nincs köze a munkájukhoz. Fontos lenne mélyebben kutatni, hogyan hat a személyiség maga a kiégésre és annak mértékére. Az állandó aggódás borzasztóan kimerítő tud lenni
– magyarázta Bianchi.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenlegi definíciója szerint a kiégés „krónikus munkahelyi stressz” következménye, amely kimerültséggel, a munkával kapcsolatos negatív érzésekkel és a szakmai teljesítmény csökkenésével jár. Ez a megközelítés azonban a kutatók szerint újragondolásra szorulhat, hiszen a kiégés oka gyakran nem is a munka, így a kezelési stratégiáknak is túl kell mutatniuk a munkahelyi környezeten.
Nem mindenki olyan szerencsés, hogy imádja a munkáját – és ők nyilván kevesebb stresszt is tudnak elviselni. De fontos, hogy az ember megtalálja a számára értelmes tevékenységet, és hajlandó legyen bele is tenni az energiát azért, hogy sikeres legyen benne
– tette hozzá Bianchi.
Forrás: ScienceAlert
