Az ivóvízben lévő lítium az autizmus lehetséges kockázati tényezője
Bár az 52 706 gyermeket vizsgáló tanulmány nem elegendő annak bizonyítására, hogy a lítium közvetlenül autizmust okoz, a lehetőség további vizsgálatot érdemel.
A természetben előforduló elem és a hangulatzavarok kezelésére gyakran használt gyógyszer, a lítiumot korábban összefüggésbe hozták vetélésekkel és újszülöttek szívfejlődési rendellenességeivel. Ez az első alkalom, hogy kapcsolatba hozták az autizmus spektrumzavarral ( ASD).
„Ebben a dán országos, populáción alapuló, eset-kontroll vizsgálatban a kutatócsoport azt találta, hogy a terhesség alatt az anyáknak az ivóvízben lévő lítium magasabb lakossági szintjének való kitettsége az utódok ASD-kockázatának mérsékelt növekedésével járt együtt. Az eredmények számos, az anyai környékbeli szocioökonómiai tényező és a légszennyezésnek való kitettség korrigálása után is robusztusak maradtak”
– írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.
A lítium jellemzően a föld alatti ásványok időjárás általi kiégése révén kerül az ivóvízbe. Más országokkal összehasonlítva a fém szintje a dán ivóvízben közepes vagy alacsony.
A kutatók betegadatbázisok és anyakönyvi adatok segítségével azonosították a 2000 és 2013 között született, autizmus spektrumzavar diagnózissal rendelkező vagy nem rendelkező gyermekeket, akiket 151 különböző közüzemi vízműben (az ország lakosságának mintegy felét ellátó vízművekben) térképeztek fel.
A víz lítiumkoncentrációját négy egyenlő részre osztották, és minden egyes kvartilis esetében meghatározták a születés előtti lítiumexpozíciót. A második és harmadik kvartilisbe tartozó szintek a legalacsonyabb kvartilishez képest 24-26 százalékkal magasabb autizmus diagnózis kockázatával jártak együtt. A legmagasabb kvartilisben ez a kockázati szint 46 százalékkal volt magasabb.
A vizsgálatban részt vevő 8842 autizmusdiagnózissal rendelkező résztvevő közül 2850 olyan területről származott, ahol az ivóvíz lítiumszintje a legmagasabb kvartilisbe tartozott, míg 1718-an a legalacsonyabb kvartilisből.
Hasonló összefüggést fedeztek fel, amikor a kutatók az autizmus egyes altípusait vizsgálták. A lítium és az autizmus közötti kapcsolat a városi területeken élők esetében is valamivel erősebb volt, mint a vidéki területeken és a kisebb városokban élők esetében. A kutatócsoport néhány társadalmi-gazdasági tényező és a légszennyezés kontrollját is hozzáadta.
"A jövőben a vízben lévő lítium antropogén forrásai egyre elterjedtebbé válhatnak a lítium akkumulátorok használata és a lerakókban történő ártalmatlanítás miatt, ami a felszín alatti vizek szennyeződésének lehetőségét rejti magában”
– mondja Beate Ritz neurológus és epidemiológus, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa.
A lítiumról ismert, hogy képes áthatolni a méhlepényen és a magzati vér-agy gáton, és már korábban is kutatták annak lehetőségét, hogy hatással lehet bizonyos jelekre és útvonalakra a fejlődő agyban.
A lítiumot széles körben alkalmazzák hangulatkiegyenlítőként is a bipoláris zavarokban és depresszióban szenvedők kezelésére. Az ivóvíz magasabb lítiumszintjét az alacsonyabb öngyilkossági rátával is összefüggésbe hozták, ami olyan érveket vetett fel, hogy az elemet mesterségesen is hozzá lehet adni a vízkészletekhez.
További kutatásokra lesz szükség ennek az összefüggésnek a további vizsgálatához, hogy leküzdjék a tanulmány korlátait. A jövőben a kutatók a helyi ivóvízforrás helyett például a vízfogyasztást is bevonhatnák az expozíció becslésére.
„Minden olyan ivóvízszennyező anyag, amely hatással lehet a fejlődő emberi agyra, intenzív vizsgálatot érdemel. Tanulmányunk eredményei kiváló minőségű dániai adatokon alapulnak, de meg kell ismételni őket a világ más populációin és más területein is”
– mondja Ritz.
Nyitókép: Shutterstock
