A ScienceAlert cikke szerint a déli részen a felhők sokkal bőségesebbnek tűnnek, valamint a fényt is jobban visszaverik, mint máshol. A kiadott tanulmány szerint a régió égboltját az teszi ilyen különlegessé, hogy a terület nagy része nem szárazföld, hanem óceán.

Ennek hatására a levegő tisztább és érintetlenebb marad folyamatosan, így a felhőcseppek megfagyhatnak és fényesebbek lehetnek. A kutatás szerzői így nyilatkoztak elméletükről:

„A déli félteke középső szélességein a felhők sokkal kevésbé jegesednek, és ugyanolyan hőmérsékleten több folyékony vizet tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy másképp befolyásolják a beeső napfényt és a Föld felszínéről kibocsátott hősugárzást is, mint északon."

Ez a felfedezés jól illeszkedik egy korábbi kutatáshoz, de a csapat valami újra is rábukkant. Az úgynevezett gravitációs hullámok és a Csendes-óceán felől érkező nyugati szelek miatt létrejövő levegő felemelkedése fontos tényező, csakúgy, mint a légköri szennyezés, különösen, ha a levegő még hidegebb.

Szakértők szerint az eredmények túlnyomó része főként a szerencsének tudható be, ugyanis a globális járvány által bevezetett utazási korlátozások miatt a megfigyelőrendszereket további két évig működtették. Az extra mérési időnek köszönhetően olyan hatásokat is be tudtak vonni az egyenletbe, mint a 2019-ben és húszban Ausztráliából átterjedő erdőtűz füstjét.

Nyitókép: Unsplash/Nick Scheerbart