A 19. században felfedezett aszteroidáról kimutatták, hogy vándorlása során három kisebb szatellittársa, vagyis holdja követi. A kutatók nem tudják pontosan, hogyan történhetett ilyesmi, de a jövőben egy új kutatási terület nyílhat meg ezáltal.
A különleges aszteroida a 130 Elektra nevet kapta, vagy röviden Elektra. 260 kilométer átmérőjű az égitest, amelyet 1873-ban fedeztek fel a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben. Nem ritka, hogy ekkora kiterjedésű testeknek kisebb társaik vannak, viszont a kutatók nagyon ritkán tudják megtalálni ezeket. A máig felfedezett 1 millió aszteroida közül csupán 150-ről tudták megállapítani, hogy legalább egy holdja van.
Az Elektra első holdját — ami az S/2003 (130) 1 nevet kapta — 2003-ban találták, vagyis 130 évvel az eredeti felfedezés után. A másodikat — S/2014 (130) 1 — 2014-ben pillantották meg a szakértők.
Nem véletlen tart ennyi ideig egy-egy találat, hiszen ezek a kisebb testek csupán halvány foltokként jelennek meg a kijelzőkön. Minél kisebbek és közelibbek az aszteroidához, annál nehezebb őket észlelni. Az első utazó átmérője mindössze 6 kilométer, és átlagosan 1300 kilométerre kering az Elektra körül, míg a második kiterjedése csupán az előző egyharmada, és csak 500 kilométer van közte és az aszteroida között.
Fotó: ESO/Berdeu et al., Yang et al.
A újonnan felfedezett útitárs az S/2014 (130) 2, és sokkal kisebb (1,6 kilométer átmérőjű) mint társai, valamint ő van legközelebb a középponthoz. A felfedezéséhez a kutatók egy új módszert alkalmaztak, mellyel a nyers képekről hatékonyan tudták eltávolítani a zavaró tényezőket.
A szakértők még nem teljesen biztosak benne, hogyan keletkezhetnek ilyen jelenségek, viszont van néhány ésszerű elméletük. Ilyen kisebb holdak kialakulhatnak egy esetleges becsapódás miatt, melyet követően a levált darabok tovább haladhatnak az aszteroidával együtt, de a gravitációs mező más, űrbéli kőzeteket is magával ragadhat.
„Az első négyes aszteroidarendszer felfedezése megnyitja az utat az efféle szatellitek kialakulásának mechanizmusai megértéséhez"
— olvashatjuk az egyik szakértő szavait a ScienceAlert cikkében.
Nyitókép: Unsplash/Daniel Lincoln
