A Lidl Magyarország több terméke esetében is megtévesztően kommunikál, amikor „teljes kiőrlésűként” hirdeti azokat – jelentette ki a Gazdasági Versenyhivatal.
Az érintett pékáruk alapanyaga ugyanis csak alig egyharmad arányban volt teljes kiőrlésű lisztből. A kiskereskedelmi vállalkozás a fogyasztók megtévesztése miatt komoly bírságot kapott a GVH Versenytanácsától – írja a Haszon.
A Gazdasági Versenyhivatal 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-vel szemben, mely országszerte mintegy 200 áruházat működtet. A gyanú akkor merült fel, hogy a cég négy „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott terméke (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) valójában a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaz teljes kiőrlésű lisztet, így a jelző megtévesztő lehet a vásárlók számára.
A GVH gyanúja később beigazolódott, valóban megtévesztő kommunikációról és kereskedelmi gyakorlatról volt szó, melyet cég a 2020. június 6-tól alkalmazott a termékek összetételével kapcsolatban. Kiderült, hogy az érintett termékek összetételében csak a liszt körülbelül 30-33%-a teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomliszt. A szabályozás szerint hogyha egy termék a „teljes kiőrlésű” jelzőt akkor kaphatja meg, ha az alapanyagának legalább 50%-a teljes kiőrlésű liszt.
a kép csak illusztráció
Fotó: Shutterstock
A GVH Versenytanácsa 186 millió forint bírságot szabott ki a Lidl Magyarországra a jogszabályok megsértése miatt. Súlyosbító körülményként lépett fel, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat huzamosabb ideig tartott, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók is lehetnek közöttük.
A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak.
A nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelemmel kezeli azon állításokat, melyek bizonyos termékek egészségre gyakorolt hatásaira utalnak, hisz egyes fogyasztói csoportok – például a speciális étrenddel élők – különösen kitettek ezeknek az állításoknak.
Nyitókép: Shutterstock
