Már az elején érdemes leszögezni: a macskák nem sírnak. Legalábbis nem abban az értelemben, ahogy elképzeljük. Van azonban néhány egyértelmű jel a viselkedésükben, amiből kiderülhet, hogy a cicánk éppen szomorú, szorong vagy esetleg fájdalmat érez.
Saját fajunkon kívül egyetlen más állatról sem ismert, hogy érzelmi vagy fizikai fájdalom miatt könnyeket hullatna. Ennek oka nem világos, de akadnak olyan tanulmányok, amikben azt állítják, hogy a sírás egy olyan érzelmi megnyilvánulásként alakult ki, aminek célja, hogy jelezzen a szélesebb társadalmi csoportnak – írja az IFLScience.
Habár a macskáknak is vannak a miénkhez hasonló könnycsatornáik, ezek csak a szemük nedvesítésére és védelmére szolgálnak. Ha a macskánk könnyezik, az valószínűleg a szeme irritáltsága miatt van, nem pedig azért, mert szomorúnak érzi magát. Ennek oka lehet allergia, a szemükbe került idegen tárgyak, sérülés vagy akár betegség, például az úgynevezett macskainfluenza.
A macskák mindezek ellenére képesek kifejezni a szomorúságukat: könnyek helyett általában szokatlan és gyakori nyávogásai jelezik, hogy nincs minden rendben. A felnőtt macskák alapesetben nem nyávognak túl gyakran, sőt, ezt elsősorban az emberrel való kommunikációra használják: egy kutatás szerint például a macskák úgy finomították a nyávogásukat, hogy az a babasíráshoz hasonlóan hangozzon, amit lehetetlen nem észrevenni.
Ha egy macska túl sokat nyávog és hangoskodik, akkor szinte biztos, hogy valamit közölni szeretne. Nem meglepő, hogy az esetek többségében az éhség lesz a felelős az állat nyüsszögéséért, de az is lehet, hogy csupán figyelemet vagy a segítséget igényel.
A folyamatos, hangos nyávogás a fájdalom vagy más kellemetlen érzés tünete is lehet, beleértve a mentális zavarokat is, például a szorongást. Az idősebb macskáknál néha előfordulhat kognitív diszfunkció szindróma, a macskák egyfajta demenciája, ami szintén gyakrabban nyávogásra készteti őket.
A macskák krepuszkuláris állatok, ami annyit jelent, hogy hajnalban és alkonyatkor a legaktívabbak, emiatt gyakori, hogy este és reggel, lefekvéskor és ébredéskor csapnak lármát.
Minden cica más és más, ezért általában a gazdájukon múlik, hogy megállapítsák, mi normális vagy éppen mi szokatlan a viselkedésében. Amennyiben látványos változásokat észlelünk macskánk viselkedésében, beleértve a hangos és gyakori nyávogást, akkor érdemes meglátogatni az állatorvost.
