A külföldiek számára nehezen érthető ez a szokás, hiszen míg nálunk teljesen elfogadott, sőt elvárt, hogy borral, pezsgővel vagy pálinkával koccintsunk, addig a sörös pohár összeütése sokak szerint még ma is illetlenségnek számít Magyarországon – nem véletlenül szerepel a különös szokás a Vinepair listáján is. De vajon mi áll ennek a furcsa hagyománynak a hátterében?

A válasz a magyar történelem egyik legmeghatározóbb időszakához, az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz vezet vissza. Miután az osztrák császári haderő az orosz cári csapatokkal szövetségben leverte a magyar szabadságküzdelmet, 1849-ben Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét. Őket nevezzük az aradi vértanúknak, és emléküket minden év október 6-án nemzeti gyásznapként tartjuk számon.

A legenda szerint a kivégzések után az osztrák tisztek söröskorsókkal koccintva ünnepelték a győzelmet. A magyar nép válaszként megfogadta: 150 évig nem koccintanak sörrel, így tisztelegve a vértanúk emléke előtt. Bár a fogadalom hivatalosan már lejárt volna, a sörrel való koccintást még ma is sokan ellenzik – különösen az idősebb generációk tagjai – írja a Vince. 

Érdekesség, hogy történészek szerint a hagyomány eredete nem teljesen állja meg a helyét. A kutatások alapján semmi nem utal arra, hogy az osztrák tisztek valóban sörrel ünnepeltek volna. Ráadásul a „nem koccintunk sörrel” szokása sem volt jelen rögtön 1849 után – sőt, a szakértők szerint ez csak jóval később, a 20. század második felében, az 1970-es évek vége felé kezdett elterjedni.