A majomhimlő mára globális egészségügyi vészhelyzet lett — mit jelent ez?
A független tanácsadókból álló bizottság július 21-én ülésezett, fő napirendi pontjuk pedig az a kérdés volt, hogy a majomhimlőjárványt joggal nevezhetik-e most már közegészségügyi vészhelyzetnek. A kérdést több szempontból is megvizsgálták, végül pedig a vezető saját elgondolása szerint döntött.
Az első majomhimlős esetet 1970-ben azonosították, amikor a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy gyermek fertőződött meg. Azóta a járványok mindig kisebb méretűek voltak és főleg olyan embereket érintett, akik nyugat- és közép-afrikai országokból tértek vissza hazájukba. A jelenlegi terjedés azonban nem hasonlít egy korábbira sem — írja a Lifehacker.
Július 22-ig összesen 16 593 megerősített fertőzést regisztráltak olyan országokból, melyekben korábbi években egy beteget sem diagnosztizáltak ezzel a kórral. Mivel több esetet is azonos nemükkel szexuális kapcsolatot létesítő férfiak között azonosítottak, így a WHO tagjai arról is vitát folytattak, hogy mikortól nevezhető a majomhimlő nemibetegségnek.
Bár a majomhimlő kétségtelenül terjed a szex során, mégis kontraproduktív lenne ezt a címkét ráaggatni, ugyanis a fertőzés bármilyen intim érintkezés során bekövetkezhet, akár óvszer használata esetén is.
Mindemellett a globális egészségügyi vészhelyzet kihirdetése mellett azzal érveltek, hogy megfelel a WHO szabályzatában leírt PHEIC követelményének:
„Olyan rendkívüli esemény, amely a nemzetközi terjedés révén közegészségügyi kockázatot jelent más államokra nézve, és amely potenciálisan összehangolt nemzetközi válaszlépéseket tesz szükségessé."
Ellene pedig olyan pontok hangoztak el, mint hogy az esetek többsége jelenleg mindössze 12 európai és észak-amerikai országban fordul elő, valamint a megbetegedések száma ezekben az országokban is stagnál, vagy csökken. Bár a bizottság nem tudott dűlőre jutni, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus vezetőként végül kihirdette a vészhelyzetet.
Nyitókép: Shutterstock
