A delfinek valójában ugyanazért mosolyognak egymásra, mint mi
A delfinek nemcsak úgy néznek ki, mintha mosolyognának, hanem tényleg így is tesznek. Erre a megállapításra jutottak nemrég kutatók, akik olyan bizonyítékokkal álltak elő, amelyek szerint a fogságban élő palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) barátságos gesztusként használják a mosolyt és a nyitott szájat.
A főleg olasz kutatókból álló csapat azt gyanítja, hogy amikor egy delfin nyitott szájjal utánoz egy másik egyedet, akkor az azt jelenti, hogy játszópajtásként tekint a társára.
A nyitott száj gesztusa valószínűleg a harapásból fejlődött ki, lebontva a harapás szekvenciáját, hogy csak a harapási szándék maradjon meg valódi érintkezés nélkül
– fejtette ki Elisabetta Palagi evolúcióbiológus.
Tanulmányukhoz a kutatók 80 órányi felvételt elemeztek, amelyen 22 fogságban tartott delfin viselkedését elemezték.
Ennek során hamar észrevették, hogy a nyitott szájak túlnyomó többsége társas játék – például kergetőzés vagy játszóharc során – volt látható.
Ha a nyitott szájat a játékharapás megakadályozására használnák, akkor várható lenne, hogy a mosoly gyakran vezetne megtorló harapáshoz. A tudósok azonban nem erre lettek figyelmesek.
A felvételeken összeszámolt összes nyitott száj közel 90 százalékát akkor használták, amikor a delfinek arcát láthatta a játszótársuk, míg az esetek egyharmadában a játszótárs egy másodpercen belül visszavigyorgott.
Még ha a delfin játszótársa nem is viszonozta a gesztust, a nyitott szájú egyed soha nem folytatta a harapdálást. Mi több, amikor az állatok tényleges agressziót mutattak, a kutatók egyszer sem láttak nyitott szájat a felvételeken.
Ha a tudósoknak igaza van, az arra utal, hogy az állatok mosolya szintén olyan játékos kifejezés, amely mélyen gyökerezik az emlősök biológiájában.
(Korábban is voltak ezt igazoló kutatások, azonban eddig kizárólag szárazföldön élő emlősöket vizsgáltak.)
Igaz, a mostani vizsgálatot csak fogságban tartott delfinek körében végezték, így nehéz megmondani, hogy a faj a vadonban hogyan viselkedik hasonló szituációkban. Így a tengeri emlősök kommunikációjának közelebbi megismeréséhez további kutatások szükségesek.
Forrás: Sciencealert
Nyitókép: Shutterstock
