Leonardo da Vinci Mona Lisája vitathatatlanul a világ egyik legismertebb műalkotása, jelenleg a Louvre talán legnépszerűbb látnivalója. Sokan nem tudják, de mielőtt 1911-ben ellopták volna, a festmény nem volt széles körben ismert a művészeti szcénán kívül. A hírek szerint a múzeum alkalmazottja, Vincenzo Peruggia egy nap a festménnyel a kabátja alatt egyszerűen kisétált az épületből. Miután a Louvre bejelentette a lopást, az esetnek azonnal világszerte híre ment. Peruggiát két évvel később, Firenzében fogták el, amikor megpróbálta eladni a műalkotást.

A művészettörténet egyik furcsa lopás-sorozata Rembrandt Jacob de Gheyn III című portréjához kötődik, amely a Guinness Rekordok Könyve szerint a modern kor legtöbbször ellopott jelentős festményeinek egyike. Először 1966-ban vitték el Londonban a Dulwich Picture Galleryből, majd 1973-ban, 1981-ben és 1983-ban is. A portrét minden alkalommal sikerült visszaszerezni, így jelenleg is megtekinthető. Minden idők legtöbbször ellopott műalkotása azonban a genti oltárkép, más néven Jan van Eyck A misztikus bárány imádása, amelyet az idők során legalább hétszer loptak el.

Az Egyesült Államok történetének legnagyobb műkincslopásaként emlegetik a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban történt rablást, melynek rejtélye 35 év után sem oldódott meg. 1990. március 18-án hajnalban két férfi rendőrnek öltözve jutott be a múzeumba, azt állítva, hogy egy riasztás miatt érkeztek. Elkábították és ragasztószalaggal megkötözték a két biztonsági őrt, majd több mint egy óra alatt összesen 13 műalkotást sikerült ellopniuk, köztük Rembrandt, Vermeer, Degas és Manet remekműveit.

A hatóságok szerint az eltulajdonított műalkotások közül csak Vermeer A koncert című festménye félmilliárd dollárt ért. Egyes festményeket, például Rembrandt Vihar a galileai tengeren című képét a keretből vágták ki – ezek azóta is üresen láthakój a múzeumban.

2002-ben két festményt loptak el az Amszterdamban található Van Gogh Múzeumból, melynek során a tolvajok létrát és kalapácsot használtak a betöréshez. A festményeket végül az olasz rendőrök szerezték vissza a nápolyi maffiától, így a művek 14 év után, 2016-ban kerültek vissza a múzeumba. Az épületet korábban, 1991-ben is kirabolták: akkor 20 darab, becslések szerint 400 millió eurót érő festményt loptak el, köztük Van Gogh Krumplievők című alkotását is. A műkincseket nem sokkal később egy autóban találták meg.

2019-ben rablók törtek be a drezdai Zöld Kincstárába, ahonnan több százmillió euró értékű, gyémánttal kirakott királyi ékszereket vittek el. A hatóságok szerint három, pótolhatatlan, 18. századi ékszerekből álló szett tűnt el, amelyek a műkincspiacon értékesíthetetlennek számítanának. A zsákmány egy részét később visszaszerezték, öt férfit elítéltek, egyet pedig felmentettek.