A muskátli akkor tud hosszú ideig gazdagon virágozni, ha rendszeresen megszabadítjuk az elnyílt virágoktól. Ez elsőre apró feladatnak tűnik, mégis sokat számít, mert a növény természetes célja a magérlelés. Ha a hervadt virágfejek a helyükön maradnak, a muskátli energiát fordít ezek fenntartására és a magok fejlesztésére. Ha viszont eltávolítjuk őket, nagyobb eséllyel kezd új bimbókat nevelni.

Fontos, hogy a barna szirmok lecsipkedése sokszor kevés. Jobb, ha az egész elvirágzott virágszárat eltávolítjuk egészen addig a pontig, ahol a fő szárhoz csatlakozik. Így a növény nem tart fenn fölöslegesen elöregedett részeket, és gyorsabban fordíthat energiát az új hajtásokra.

A rendszeres tisztogatás a növény egészsége miatt is lényeges. Az elszáradt virágok és levelek nedves időben könnyebben rothadnak, ami kedvezhet egyes gombás betegségeknek. Ha hetente egyszer, nagyobb virágzás idején akár hetente kétszer is átnézzük a muskátlit, néhány perc munkával sokkal rendezettebb és ellenállóbb növényt kapunk.

Az eredmény általában nem azonnal látszik. Ha most kezdjük el következetesen eltávolítani az elnyílt virágokat, többnyire egy-két hét után jelenhetnek meg látványosabban az új bimbók. Ezért nem érdemes néhány nap után feladni, mert a muskátlinak idő kell ahhoz, hogy reagáljon a változásra.

A virágzás azonban nem csak ezen múlik. A muskátlinak legalább napi 6 órányi napfényre, megfelelő vízellátásra és időnkénti tápanyag-utánpótlásra is szüksége van. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, az elnyílt virágok eltávolítása önmagában kevés lesz a dús virágzáshoz.

A kánikula idején az öntözésre is másként kell figyelni. A muskátli jól viseli a nyári meleget, a tartós 34-36 fokos hőség viszont már megterhelheti, főleg akkor, ha a cserép gyorsan átforrósodik, vagy a föld kiszárad. Ilyenkor a levelek lankadhatnak, a virágok hamarabb elnyílhatnak, a bimbók pedig akár le is hullhatnak.

Forróság idején a muskátli egészen más tempóban használja fel a vizet, mint egy átlagos nyári napon. A növény ilyenkor gyorsabban párologtat, a cserép földje pedig rövid idő alatt kiszáradhat, főleg akkor, ha sötét színű vagy vékony falú edényben áll. Ezért a megszokott, napi egyszeri ellenőrzés sokszor kevés lehet.

Forró napokon reggel és este is érdemes megnézni a talajt. Ez nem azt jelenti, hogy automatikusan naponta kétszer kell bőségesen locsolni, inkább azt, hogy a növény vízigénye gyorsabban változik. Ha a föld felső rétege kiszáradt, adjunk neki vizet, de ne hagyjuk, hogy a cserép alján pangjon a nedvesség. A muskátli gyökere rosszul viseli az állandóan vizes közeget, ezért a túlöntözés ugyanúgy gond lehet, mint a kiszáradás.

A locsolás időpontja sem mindegy. A legjobb a kora reggel vagy a késő este, amikor a cserép már nem forró, és a növénynek van ideje felvenni a vizet. Tűző napon ne öntözzük felülről, és a leveleket se permetezzük, mert a vízcseppek erős napsütésben perzselődést okozhatnak. Biztonságosabb közvetlenül a földre locsolni.

Arra is figyeljünk, hol áll a cserép. Ha a muskátli egész nap forró betonon, kőburkolaton vagy erkélypadlón áll, a gyökérzóna gyorsabban túlmelegedhet. Egy fa- vagy műanyag alátét sokat segíthet, mert csökkenti az edény átforrósodását. Tartós hőségben az is hasznos lehet, ha a növény a legerősebb déli órákban valamivel védettebb helyre kerül.

A nagy melegben a tápoldatozással is óvatosabban bánjunk. Ilyenkor a muskátli nem feltétlenül a virágzásra fordítja a legtöbb energiát, hanem arra, hogy átvészelje a hőséget. A túl erős tápoldat ilyenkor feleslegesen terhelheti, ezért kánikulában inkább a kiegyensúlyozott vízellátásra figyeljünk. Amikor visszaesik a hőmérséklet, a növény újra erőre kaphat, és a rendszeres tisztogatással együtt ismét szebben virágozhat.

A levelek permetezésével érdemes óvatosnak lenni, mert erős napsütésben a vízcseppek perzselődést okozhatnak. Jobb közvetlenül a földet öntözni, és arra is figyelni, hogy a cserép ne álljon egész nap a forró betonon vagy erkélyburkolaton. Egy fa- vagy műanyag alátét is segíthet abban, hogy a gyökérzóna kevésbé melegedjen túl.

(femcafe, 24.hu)