A régészek már régóta úgy vélik, hogy az egyiptomi fáraók hat nappiramist építtettek, ebből azonban csak kettőt találtak meg. Egészen mostanáig.
A monumentális épületek célja az volt, hogy az isteneik előtt tisztelegjenek, valamit hogy az uralkodók státuszát kiemeljék. Az első ilyen naptemplomot 1898-ban találták az egyiptomi Abu Ghurabban, azonban valami felett elsiklott a figyelmük. Nem vették észre, hogy az általuk felfedezett épület egy másik, hasonló romon áll. Az akkor megtalált leleteket egyben értelmezték, és meg sem fordult a fejükben, hogy esetleg két emlékművet is felfedeztek.
A most megtalált szentélyt Niuszerré fáraó nevéhez kötik, aki az időszámításunk előtti 25. században élt és uralkodott. Az egyiptomi óbirodalom korszakához köthető fáraó nagyjából húsz-harminc évig ülhetett a trónon. Több piramis is fűzhető hozza a környéken.
Az iszaptéglából készült szerkezet maradványai mellett találtak még rituálékhoz használt tégelyeket, ősi pecséteket és mészkőoszlopok részeit is.
"A templom fő célja az volt, hogy az élő király istenítésének helye legyen"
– mondta Massimiliano Nuzzolo, a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója.
Nyitókép: Flickr
