A koronavírus során mindannyian tudatosabbak lettünk abban, hogy a baktériumok milyen sok helyen meglapulhatnak, az épületek bizonyos felületeitől a mindennapi tárgyakig. Az egyik gyakran érintett tárgy pedig nem más, mint a készpénz.
De nézzük meg közelebbről, valójában mennyire piszkos a készpénz?
Emberként fürödünk a mikrobákban. Mindenhol ott vannak rajtunk és a dolgokon, amiket kezelünk
− mondta Philip M. Tierno, a New York-i Egyetem Grossman School of Medicine mikrobiológia és patológia professzora a HuffPostnak.
2014-ben a NYU Genomikai és Rendszerbiológiai Központjának kutatói nagyjából 3000 baktériumtípust azonosítottak egy manhattani bankból származó dollárbankjegyeken. Ezek között a mikrobák között voltak ételmérgezéssel, staphylococcus fertőzésekkel, gyomorfekéllyel és tüdőgyulladással összefüggésbe hozható baktériumok.
Emberként fürödünk a mikrobákban
− Philip M. Tierno, a New York-i Egyetem Grossman School of Medicine professzora.
A Federal Reserve szerint a bankjegyek általában 6,6 évig vannak forgalomban, így bőven van lehetőség a baktériumok felszedésére. Az ohiói Wright-Patterson légibázis 2002-es tanulmánya 68 bankjegyet vizsgált meg, és megállapította, hogy 94%-uk baktériumokkal volt szennyezett.
Az emberek jellemzően a test három területéről − az orr és a száj légúti váladékából, mint például a streptococcusok, a bőr szervezetéből, mint például a staphylococcusok, és a székletből származó baktériumokat raknak le. Tulajdonképpen ürülékben fürödünk
− mondta Tierno.
Fotó: Shutterstock
Szerencsénkre nem minden kórokozó, és van egy immunválaszunk, amely megpróbálja leküzdeni a fertőzést. Ráadásul egy fertőzéshez bizonyos számú organizmusra van szükség, ami kórokozótól függően változik. Ahhoz például, hogy a szervezet megfertőződjön szalmonellával, nagy mennyiségű baktériumot kell bevinni vagy lenyelni, hogy legyőzzük a normál bélflórát, míg elméletileg csak néhány vírusrészecske is okozhat egy norovírusos epizódot
− tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy több mikrobát talált a papírpénzeken, mint az érméken. Az érmékben ugyanis olyan fémkomponensek vannak, mint a nikkel, a réz, az ezüst és a cink, amelyek közül néhány antimikrobiális hatású lehet.
A mikroorganizmusok számát befolyásoló egyéb tényezők közé tartozik az is, hogy milyen régi a bankjegy. Az új pénzekben egy saját antimikrobiális anyag van, így kevésbé valószínű, hogy ezeken a pénzeken mikrobák élősködnek. De ez idővel elhasználódik, így minél régebbi a pénz, annál valószínűbb, hogy mikrobák vannak rajta. A hő és a nedvesség is szerepet játszik, így előfordulhat, hogy nyáron nagy mennyiségű mikroorganizmust találunk a bankjegyeken.
Az alacsonyabb címletű bankjegyeken valószínűleg nagyobb mennyiségű mikroorganizmus található, mivel gyakrabban kezelik őket.
Az élesztőgomba, a penész, az állati DNS és az ételmaradékok csak néhány további olyan dolog a papírpénzeken, ami miatt érdemes lenne gyakrabban fertőtleníteni a kezünket.
Tierno megjegyezte, hogy a készpénztől nem túl valószínű megbetegedni, de hangsúlyozta, hogy jó ötlet kezet mosni, ha pénzt vagy más, sok érintést igénylő tárgyakat kezelünk.
Forrás: HuffPost
Nyitókép: Shutterstock
