Kiráz a hideg! Döglött pókot alakítottak át robotikus karrá
Amikor egy gépészmérnök diplomát szerzett fiatal megpillantott egy elpusztult pókot, akkor jutott eszébe, hogy akár alkatrészként is használhatná a tetemet. Így alkotta meg a rémálomba illő robotikus szerkezetét.
Daniel Preston, Faye Yap és kollégáik felfedezték, miként tudják a halott pók lábait kedvük szerint mozgatni, ezzel pedig olyan kényes műveleteket elvégezni, melyeket szabad kézzel vagy más eszközökkel kockázatos lenne. Szokatlan módon a pók lábaiban nem találhatók izmok, hanem hidraulikus nyomás segítségével mozgatják a végtagjaikat.
Ehhez van egy úgynevezett prosoma-kamra szervük, amely összehúzódik és belső testnedvet küld a lábukba, majd kinyújtásra készteti őket. Ennek hála képesek finom és szabálytalan alakú tárgyakat is szilárdan és puhán megragadni az eszköz eltörésének kockázata nélkül. Annak eléréséhez, hogy az elhalálozás után az emberek saját belátásuk szerint mozgassák a pókot, egy tűt szúrtak az adott kamrába.
Ezt követően csak egy apró levegőfújásra volt szükség, ezzel pedig a kutatók elérték, hogy a pók lábai megmozduljanak, valamint különböző tárgyakat is fel tudtak vele emelni. Az első tesztről így nyilatkozott Yap:
„Fogtuk a pókot, belehelyeztük a tűt, és nem tudtuk, mi fog történni. Volt egy becslésünk arról, hogy hova akarjuk a tűt helyezni. Amikor megtettük, működött, elsőre, rögtön az első alkalommal. Nem is tudom, hogyan írjam le azt a pillanatot."
Ezt az újfajta robotikát nekrobotikának nevezték el. Míg az emberiség által fejlesztett eszközök mozgási rendszere és felépítése bonyolult, addig a pókok már eleve egy összetett szervezetként funkcionálnak, ezzel pedig rengeteg időt és energiát tudnak megspórolni a kutatók. Mindemellett biológiailag lebomlók is, így a robotalkatrészekként való felhasználásuk jelentősen csökkentheti a keletkezett hulladék mennyiségét.
Egyetlen hátrányként azt nevezték meg, hogy a halott pók két nap vagy ezer nyitási-zárási ciklus után elhasználódik, amit az ízületek kiszáradásával magyaráznak. Ennek orvoslására a kutatók kísérletet tettek a farkaspókok méhviasszal való bevonásával, így több vizet tudtak megtartani, ezzel növelték az „alkatrész” élettartamát.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: ScienceAlert
