Ezt tedd, ha rosszul leszel a repülőn

Dr. Danielle Qing, a New York-i Mount Sinai Hospital adjunktusa és belgyógyász szakorvosa szerint egy rossz arcüreg gyulladás néha rosszabbodhat repülés közben a légnyomás változása miatt, hogy csak egy problémát említsen. Ez pattogó érzéshez vezethet a dobhártyában, és nagyon ritka esetekben néha annak perforációját is okozhatja.

Gyakori probléma van a légi betegség, ami hányinger, hányás, fejfájás és szédülés formájában jelentkezhet. Ezt a turbulencia még rosszabbá teheti.

A repülés közbeni rosszullétet nehéz lehet kezelni, mert a földön könnyen orvosolható dolgokat a levegőben sokkal nehezebb helyrehozni, mivel nincsenek olyan erőforrások és emberek, akik meg tudnák oldani. Ennek ellenére vannak bizonyos lépéseket tehetünk a probléma enyhítésére.

1. Kerüljük a képernyők nézegetését

Légi betegség esetén próbáljuk meg elkerülni a vizuális dolgokat, például a telefont vagy a repülőgép tévéit és aludjunk. Ha ez nem megy, hallgassunk zenét, podcastot vagy hangoskönyvet. Szédülés vagy hányinger esetén ne nézegessük az üléseken lévő hányós zacskókat, mert ettől még rosszabbul lehetünk. Nézzük helyette a horizontot, ha ablak mellett ülünk és kerüljük a felesleges fejmozgást.

Emellett a szemek becsukása és egy hideg borogatás alkalmazása gyakran enyhítheti a tüneteket.

2. Hidratálás

Hányingert vagy gyomor-bélrendszeri tünetek esetén a legfontosabb, hogy hidratáltak maradjunk, mivel a dehidratáció ronthatja az állapotot. Fontos, hogy a folyadék (ez víz legyen, semmiképpen ne szénsavas ital) lassan és óvatosan kortyolgassuk, hogy ne kavarodjon fel még jobban a gyomrunk.

A repülőgép utasterének környezete nagyon dehidratáló lehet, ezért még ha nem is érezzük rosszul magunkat, fokozottan ügyeljünk arra, hogy a repülés napján sok vizet igyunk, ez segíthet a lehetséges fejfájáson és a szédülésen is.

3. Mérsékelt ételfogyasztás

Néha az evés az utolsó dolog, amire rosszullétkor vágyunk, de néhány falat sokat segíthet. Együnk egy kis kenyeret vagy kekszet. Egy kis mennyiségű íztelen étel a gyomorban, enyhítheti a hányingert.

Sok szakértő a BRAT-diétát – banán, rizs, almaszósz és pirítós – ajánlja hányinger, hányás és/vagy hasmenés esetén.

A krónikus betegségben szenvedő utazóknak is érdemes megpróbálniuk hasznos rágcsálnivalókat csomagolniuk a táskájukba. Cukorbetegség esetén például mindenképpen vigyünk magunkkal rágcsálnivalót a fedélzetre arra az esetre, ha a vércukorszintünk túl alacsony lenne.

4. Gyógyszer

Az utazások során érdemes extra adag gyógyszert magunkkal vinni, különösen akkor, ha bizonyos krónikus betegségekben, például cukorbetegségben vagy anginában szenvedünk. A gyógyszereket mindig tartsuk a kézipoggyászunkban, arra az esetre, ha a feladott táska elveszne.

5. Maradjunk ülve

Egyes betegségek esetén gyakran kell kimennünk a mosdóba, de a legtöbb esetben a repülőn való rosszullét alatt érdemes a helyünkön maradnunk, különösen, ha szédülést vagy fejfájást tapasztalunk, mivel a felállás néha ronthat a tüneteken.

Ha sikerül elaludnunk akár ülve, akár kicsit eldőlve (ha a mellettünk lévő ülés üres) az ideális módja annak, hogy a testünket nyugalomban tartsuk. Ha a súlypontunk egy kicsit lejjebb van, az enyhítheti a szédülést.

6. Szóljunk a légiutas-kísérőnek

Fontos, hogy tájékoztassuk a személyzet valamelyik tagját, ha egészségügyi problémánk van, hogy szükség esetén orvosi segítséget tudjanak nyújtani. Sok légitársaságnál van néhány vény nélkül kapható gyógyszer is, amelyek egyes problémák esetén segíthetnek.

Szélsőséges helyzetekben a repülőgép személyzete akár ki is jelölhet egy mosdót, amelyet hosszabb időre használhatunk, bár nem engedhetik, hogy a felszállás és leszállás alatt ott maradjunk.

Mindenképpen szóljunk a légiutas-kísérőnek, ha szédülünk, és a tüneteink rosszabbodnának. Minél több információval rendelkezik a személyzet, annál könnyebben tudnak megfelelően segíteni, ha például elájulunk vagy nem vagyunk az eszméletünknél.

Amire még fontos figyelni, különösen a hosszú távú járatokon, a vérrögök lehetséges kialakulása, különösen azoknál, akiknél már előfordult ilyen. A vérrögök ellen a legjobb védekezés, ha időnként megmozgatjuk a lábunkat. A duzzanat vagy fájdalom az egyik lábban a vérrög kialakulásának jele lehet.

A hosszú ideig tartó mozdulatlanság növeli a vérrögök kialakulásának esélyét, és az olyan állapotok, mint a várandósság, tovább fokozhatják a kockázatot. Hosszú repülőút esetén érdemes néhány óránként sétálni a folyosón, emellett kompressziós zoknik is segítenek.

Ha azt tapasztaljuk, hogy az egyik lábunk jobban megduzzadt, mint a másik, akkor mindenképpen értesítsük a légiutas-kísérő személyzetet.

(HuffPost)

Nyitókép: Shutterstock