Egy dekorkozmetikum a városi szmoggal vetekedő légszennyezést okozhat
Szó szerint több száz vegyületet használnak e feladatok kezelésére. Nemcsak maguk az anyagok némelyike aggályos egészségügyi szempontból, hanem még a kevésbé problémás anyagok is reakcióba léphetnek a környezetünkben lévő anyagokkal, és új, nagyrészt ismeretlen toxicitású szennyező anyagokat hozhatnak létre.
A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatóinak vezetésével készült tanulmány részletesen bemutatta néhány népszerű testápolási termék használatából származó kibocsátást, valamint a reakciókat, amelyeken ezek egy tipikus beltéri környezetben végbemennek.
Több mint 200 különböző illékony szerves vegyületet (VOC) azonosítottak több mint 200 féle, milliomodrésznyi koncentrációban. Bár a vegyületek túlnyomó többsége jóindulatúnak tekinthető, különösen alacsony koncentrációban, a vegyi anyagok néhány jelentősebb osztálya gyorsan reagált, és másodlagos szerves aeroszolokat képezett, amelyek következményeit nem lehet olyan könnyen biztonságosnak tekinteni.
„Egyes molekulák „nukleálódnak” – más szóval új részecskéket képeznek, amelyek nagyobb ultrafinom részecskékké tudnak összeállni, amelyek hatékonyan lerakódhatnak a tüdőnkben. Véleményem szerint még mindig nem értjük teljesen ezeknek a szennyező anyagoknak az egészségügyi hatásait, de lehet, hogy károsabbak, mint gondolnánk, különösen azért, mert a légzési zónánk közelében alkalmazzák őket. Ez egy olyan terület, ahol új toxikológiai vizsgálatokra van szükség”
– mondta Dusan Licina, az EPFL mérnöke.
Sok modern otthonban és irodában van legalább egy vagy két oxigénmolekula, az ózon (O3) forrása, amelyet általában a nyomtatók és fénymásolók, valamint ironikus módon a légtisztítók bocsátanak ki. Még az ózontermelő berendezésektől mentes helyeken is sok kültéri szennyező anyag a napfény hatására ózont termel, amely aztán az ablakokon és a szellőzőrendszereken keresztül a belső térbe sodródhat.
Bár felületesen hasonlít az oxigénhez, amelyre a szervezetünk a légzéshez támaszkodik, az ózon harmadik oxigénatomja viszonylag instabillá teszi, ami lehetővé teszi, hogy könnyen reakcióba lépjen az illékony szerves vegyületekkel, például a monoterpénekkel.
Az ózon és a testápolási termékekben lévő illékony szerves vegyületet közötti reakciók által létrehozott potenciális szennyezőanyagok teljes mértékének meghatározásához Licina és csapata mintákat vásárolt egy dezodor testpermetből, kézkrémből, golyós dezodorból, parfümből és száraz samponból, és két különböző típusú kísérletet végzett.
A tesztek egyik csoportja egyszerűen értékelte az egyes tárgyak kibocsátását, amelyeket egy szimulált beltéri környezetben álló személyre, vagy egy egy órán át a szobában hagyott zsebkendőre alkalmaztak. A tesztek második csoportja körülbelül 35-40 rész/milliárdos ózonmennyiséget juttatott be, és mérte az egyes testápolási termékek kibocsátásaival való esetleges reakciók eredményeit.
A részecskékből álló szó szerinti „szmog” minden esetben létrejött, kivéve a golyós dezodor esetében. Aggasztó volt, hogy a részecskék növekedési üteme jóval magasabb volt, mint amit a tanulmányok általában a városi vagy távoli környezetben lévő kültéri levegő minőségére vonatkozóan jelentenek.
Mivel egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a levegőben lévő finom részecskék meglepően rövid idő alatt is hatással lehetnek az egészségünkre, a tudat, hogy hasonló szennyezést okozhatunk minden egyes alkalommal, amikor a hajunkat fésüljük vagy egy szép parfümöt fújunk magunkra, meg kellene kongatnunk a vészharangokat.
„Tudom, hogy nehéz ezt hallani, de csökkentenünk kell az ilyen termékek iránti függőségünket, vagy ha lehetséges, természetesebb alternatívákkal kell helyettesítenünk őket, amelyek alacsony kémiai reakcióképességű illatanyagokat tartalmaznak”
– fogalmazott Licina.
Nyitókép: Shutterstock
