Tudományos áttörés: szűznemzéssel szaporodott egy krokodil
Az amerikai krokodil tizenhat évig volt elszigetelve egy hüllőparkban, amikor tojásokat rakott.
A tudósok bejelentették a krokodilok szűznemzésének első feljegyzett esetét, miután egy tizenhat éve elszigetelt nőstény tojásokat rakott. A felfedezés fényt deríthet a dinoszauruszok szaporodási képességeire is akár – írja a Live Science.
Az amerikai krokodilt 2002-ben, 2 éves korában fogták be, és a Costa Rica-i Parque Reptilandia nevű parkban helyezték el. A következő 16 évben pedig teljesen egyedül volt. De 2018 januárjában jött a fordulat, ugyanis egy tizennégy tojásból álló fészekaljat találtak a ketrecében.
A szűznemzés, más néven fakultatív partenogenezis (FP), egy olyan genetikai jelenség, ami biztosítja az élőlény szaporodását, a hím párzása nélkül, tehát az egyedfejlődés csak a petesejtből indul meg, a hímivarsejtek részvétele nélkül. A tudósok fogságban tartott madaraknál, cápáknál, gyíkoknál és kígyóknál dokumentálták eddig.
A Biology Letters című folyóiratban közzétett tanulmányból pedig kiderült, hogy a tizennégy tojásból hét életképes volt. Az állatkert gondozói ezeket az ikrákat inkubálták, de nem keltek ki, ezért három hónap elteltével felnyitották azokat.
A tojások közül hatnak a tartalma nem volt érzékelhető, egy azonban teljesen kifejlett, de nem életképes magzatot tartalmazott. A genetikai elemzés pedig kimutatta, hogy szinte teljesen megegyezett az anyával.
Habár szomorú, hogy a tojás nem kelt ki, ugyanakkor nem szokatlan, hogy az így fogant utódok nem fejlődnek ki vagy rendellenességekkel jönnek világra.
A kutatásból az is kiderült, hogy a szűznemzés most már mind a dinoszauruszoktól származó madaraknál, mind a krokodiloknál megtalálták, ami közös evolúciós eredetre utal.