Bár az évek során egyre kisebbek lettek, és időközben az eSIM-ek is elterjedtek, a SIM-kártyák alapvető feladata nem változott: ezek teszik lehetővé, hogy készülékünk csatlakozzon a mobilhálózathoz.

Most azonban kiderült, hogy a SIM-kártyák egy olyan biztonsági kockázatot is rejthetnek, amelyre korábban nem fordítottak kellő figyelmet.

A Birminghami Egyetem és a kiberbiztonsággal foglalkozó Fuzzware szakembereinek vizsgálata szerint egy feltört vagy manipulált SIM-kártya bizonyos esetekben komoly veszélyt jelenthet a hozzá kapcsolódó eszközre, írja a hvg.hu.

A sérülékenység azért különösen aggasztó, mert nem kizárólag okostelefonokról van szó. A kutatók olyan IoT-eszközöket is vizsgáltak, amelyeket például elektromosautó-töltőkben, hálózatra kapcsolt járművekben és ipari berendezésekben használnak.

A csapat összesen 26 különböző eszközt tesztelt a saját fejlesztésű CATana nevű eszköz segítségével. Az eredmények szerint mindegyik vizsgált készülék képes volt feldolgozni a SIM-kártya felől érkező bizonyos parancsokat, és éppen ez a probléma.

A kutatók szerint nem feltétlenül egy klasszikus értelemben vett programhibáról van szó. A gondot egy régóta létező funkció, a Proactive SIM jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a SIM-kártya bizonyos utasításokat küldjön a készülék modemének. Ezek között úgynevezett AT-parancsok is szerepelnek. Ezeket még az 1980-as években, a betárcsázós modemek korszakában hozták létre az eszközök vezérlésére. Azóta is számos mobilkommunikációs rendszerben használják őket.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, mi történik akkor, ha egy támadó ezt a SIM és a modem közötti kommunikációs csatornát próbálja meg kihasználni. A CATana segítségével több olyan biztonsági rést is azonosítottak, amelyeket kihasználva felhasználói közreműködés nélkül tudtak hozzáférést szerezni a vizsgált eszközökhöz. A tesztek során többek között kódot tudtak futtatni, érzékeny hardverinformációkat szereztek meg, illetve bizonyos esetekben arra is rá tudták venni a készülékeket, hogy kártékony hivatkozásokat nyissanak meg.

A kutatók ennél is tovább mentek: a vizsgált rendszereknél lehetőségük volt a mobilkapcsolatot 4G-ről 2G-re állítani, illetve egyes eszközöket távolról kikapcsolni.

A felfedezés leginkább azért keltett aggodalmat, mert a sérülékenység olyan eszközöket is érinthet, amelyek kritikus rendszerek részei. Egy okostelefon esetében is komoly problémát jelentene, ha valaki észrevétlenül hozzáférhetne a készülékhez. Egy elektromosautó-töltőnél vagy ipari berendezésnél azonban a kockázat még nagyobb lehet, hiszen ezeknél a megbízható és biztonságos működés alapvető fontosságú.

A helyzet ugyanakkor nem reménytelen. A sérülékenység kihasználása a kutatók szerint nem egyszerű, és a felfedezés nyilvánosságra kerülése után több érintett chip- és eszközgyártó, illetve szakmai szervezet is megkezdte a szükséges ellenintézkedések kidolgozását. Szoftverfrissítésekkel és módosított, biztonságosabb konfigurációkkal próbálják lezárni a támadási lehetőségeket.

A nagy kérdés most az, hogy ezek a javítások milyen gyorsan jutnak majd el a felhasználókhoz és az érintett eszközökhöz.