A „Legacy for the Future” (Örökség a jövőnek) elnevezésű, vadiúj projekt részeként zajló feltárás során egy török kutatócsoport nemrég új bizonyítékokat talált az egykori trójai háború helyszínén, amelyek heves közelharcra és egy hirtelen, katasztrofális pusztulásra utalnak. Mint kiderült, a régészek több tucat agyagból és folyami kavicsból készült parittyakövet találtak, közvetlenül az egykori palotafalak előtt. A kövek mellett egyébként emberi csontvázakra, nyílhegyekre és elszenesedett épületmaradványokra is bukkantak.

– fejtette ki Rustem Aslan, a régészeti feltárás vezető tudósa. A szakértők szerint a leletek nagyjából 3200–3600 évesek, ami egybeesik a feltételezett trójai háború időszakával, ami az i. e. 12. század közepére, nagyjából i. e. 1184-re tehető. Hozzátették, hogy abban az esetben, ha a köveket bőrből készült csúzliból lőtték ki, azzal akár még egy emberi koponyát is betörhettek.

Bár a trójai háború legismertebb forrása egy görög eposz, Homérosz Iliásza, a történetről későbbi ókori szerzők – többek között Hérodotosz, Eratoszthenész és a római költő, Vergilius – is hiteles eseményként számoltak be. Vergilius az Aeneis című eposzában például részletesen ír az égő Trójából menekülő túlélőkről is. Az ásatások a térségben már az 1870-es évek óta folynak, ám a most felfedezett leletek új lendületet adhatnak a kutatásnak.

Ennek ellenére a fából készült lóról továbbra sincs közvetlen régészeti bizonyíték, ahogy a legtöbb szakértő úgy véli, inkább egy metaforikus elem lehetett, mint egy valós harci eszköz, ám a friss leletek alapján még az is elképzelhető, hogy Homérosz műve nem csupán kitaláció volt.

Forrás: Express