Egy új vírus kitörése globális kockázatot jelent, figyelmeztet a WHO
A WHO közölte, hogy pontosan ugyanazokat a korai figyelmeztető jeleket észlelte, mint a két évtizeddel ezelőtti nagy járvány idején, és meg akarja akadályozni a megismétlődését.
A chikungunya egy szúnyogok által terjesztett vírusos betegség, amely lázzal és súlyos ízületi fájdalmakkal jár, és gyakran legyengíti a betegeket. Egyes esetekben akár halálos kimenetelű is lehet.
A chikungunya nem egy széles körben ismert betegség, de világszerte 119 országban észlelték és terjedt, 5,6 milliárd embert veszélyeztetve
– mondta Diana Rojas Alvarez, a WHO szóvivője.
Emlékeztetett arra, hogy 2004 és 2005 között egy súlyos chikungunya-járvány söpört végig az Indiai-óceánon, először a kis szigeteket érintve, majd globálisan terjedve, és csaknem félmillió embert megfertőzve.
Ma a WHO ugyanazt a mintát látja kialakulni: 2025 eleje óta Réunion, Mayotte és Mauritius is jelentős chikungunya-járványról számolt be. Réunion lakosságának egyharmada már megfertőződött
– tette hozzá a genfi sajtótájékoztatón.
A WHO szerint a chikungunya tünetei hasonlóak a dengue-láz és a zikavírus-fertőzés tüneteihez, ami megnehezíti a diagnózist. Rojas Alvarez elmondta, hogy 20 évvel ezelőtthez hasonlóan a vírus most is átterjedt a régió más részeire is, például Madagaszkárra, Szomáliára és Kenyára.
Járványos terjedés Dél-Ázsiában is megfigyelhető
– tette hozzá.
Európában is jelentettek importált eseteket, amelyek az Indiai-óceáni szigeteken kitört járványhoz köthetők. Helyi terjedésről számoltak be Franciaországban, és gyanús eseteket észleltek Olaszországban is.
Mivel ezek a terjedési minták már a 2004-től kezdődő járvány során is megfigyelhetők voltak, a WHO sürgős intézkedéseket szorgalmaz, hogy a történelem ne ismételje meg önmagát
– mondta Rojas Alvarez, hozzátéve, hogy a halálozási arány kevesebb mint egy százalék, „de ha több millió esetet számolunk, ez az egy százalék több ezer halálesetet jelenthet”.
Korán riasztunk, hogy az országok időben felkészülhessenek, felismerjék és megerősítsék minden kapacitásukat, hogy elkerüljék a nagyon nagy járványkitöréseket.
Rojas Alvarez elmagyarázta, hogy azokban a régiókban, ahol a lakosság immunitása alacsony vagy egyáltalán nincs, a vírus gyorsan jelentős járványokat okozhat, amelyek a lakosság akár háromnegyedét is érinthetik.
A chikungunya-lázat nőstény szúnyogok csípése terjeszti, leggyakrabban az Aedes aegypti és az Aedes albopictus szúnyogoké. Az utóbbi a tigrisszúnyog néven ismert faj, amely az ember által okozott éghajlatváltozás miatt a globális felmelegedés következtében egyre északabbra terjed. Elsősorban nappal csípnek, legaktívabbak kora reggel és késő délután. A WHO arra biztatja az embereket, hogy védekezzenek szúnyogriasztó szerekkel, és ne hagyjanak állni a vizet olyan edényekben, mint a vödrök, ahol a szúnyogok szaporodhatnak.
