Hátborzongató képeket rögzítettek a Föld gonosz ikertestvéréről
A NASA űrszondája eddig soha nem látott képeket tudott rögzíteni a bolygóról, így pontosabb ismereteket tudtak szerezni a felületéről, geológiájáról, valamint a környezetéről is.
A WISPR (Wide-field Imager for Parker Solar Probe) névre hallgató műszer elsődlegesen a Nap tulajdonságait és működését vizsgálja, viszont ehhez a folyamathoz a Vénusz gravitációs mezejét használja. Míg a bolygó körül kering, bizonyos időközönként közeli rálátása nyílik a fő céljára. A folyamat közben mellékesen a Vénuszt is tanulmányozza, melynek köszönhetően minden eddiginél pontosabb rálátásunk nyílt az ottani felszínre.
A Vénuszt — bár viszonylag közel van hozzánk — okkal nevezik a Föld gonosz ikertestvérének. Méretüket, tömegüket, szerkezetüket és összetételüket tekintve hasonlítanak egymásra, viszont a Vénusz sokkal ellenségesebb, mivel éghajlata nagyon száraz és valószínűleg vulkanikus a felszíne, valamint az ottani hőmérséklet átlagosan 471 Celsius-fok körülire tehető.
„A Vénusz a harmadik legfényesebb dolog az égbolton, de egészen a közelmúltig nem sok információnk volt arról, hogy milyen a felszíne, mert a vastag légkör elzárja a rálátásunkat. Most végre először láthatjuk a felszínt, számunkra érzékelhető hullámhosszon az űrből"
— olvashatjuk Brian Wood (asztrofizikus és a WISPR-csapat tagja) szavait a ScienceAlert írásában.
A WISPR tavaly készített éjszakai felvételein úgy tűnt, hogy a vastag felhőrétegen — melyből gyakran savas eső hullik — keresztül láthatóvá vált a talaj. A képsorok lenyűgözték a kutatókat.
A szerkezet eredetileg az emberi szem számára érzékelhető hullámhosszra van állítva, viszont kiderült, hogy bizonyos infravörös jeleket is képes jelezni. A Vénusz nappali oldalán ez a jel elveszne a forróság miatt, az éjszakai részen viszont meglehetősen jól kirajzolódnak miatta a felszíni formák.
A szakértők fel tudták jegyezni az úgy nevezett Aphrodite Terra régiót, mely a bolygó felszínének legnagyobb földje. Ez egy sötét foltként érzékelhető a képeken, ugyanis magasabban terül el, mint más részek, így hidegebb az ottani talaj. Mellette a Tellus Regio fennsíkja és az Aino Planitia síkságok is olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyeknek köszönhetően a műszer ki tudta mutatni őket.
A WISPR a küldetése során hétszer kerüli meg az égitestet, ebből az utolsó 2024. november 6-ra van betervezve. Eddig csupán két szakasz volt alkalmas a Vénusz éjszakai oldalának vizsgálatára, valamint az utolsó körben lesz alkalom további felvételek készítésére.
Nyitókép: Unsplash/Richard Gatley
