A bosznia-hercegovinai Bihács közelében, a Plješevica-hegy mélyében található egykori katonai komplexum Jugoszlávia legnagyobb föld alatti légibázisa volt és a hidegháború egyik legambiciózusabb katonai mérnöki projektjeként vonult be a történelembe. A Željava légitámaszpont, amelynek történelmi kódneve Objekt 505 vagy Klek volt, teljes titokban épült 1948 és 1968 között, és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak hatalmas összegbe, becslések szerint 6 milliárd USD-be került (ami ma több tízmilliárdnak felel meg). Josip Broz Tito, Jugoszlávia egykori elnöke a hidegháború csúcspontján rendelte el az építkezést, attól tartva, hogy nyugati erők vagy a Szovjetunió teljes körű nukleáris támadást vagy inváziót indít.

A bázist mélyen a Plješevica-hegy belsejébe vájták, a sziklát természetes páncélként használva. A komplexum egyfajta önellátó „föld alatti városként” működött: saját víz- és áramellátással, légszűrő rendszerekkel és akár 1000 katona hosszú távú elszállásolására alkalmas infrastruktúrával.

A földalatti rész 3,5 kilométernyi, félkör alakú elrendezésben egymással összekapcsolt alagútrendszerből állt. A folyosók hatalmasak voltak, szélességük körülbelül 16 méter, magasságuk pedig akár 12 méter is volt, így a bent tárolt nehéz vadászgépeket könnyedén lehetett manőverezni. A bejáratokat 100 tonnás, megerősített betondörrtő kapuk védték, és az egész komplexumot úgy tervezték, hogy kibírjon egy 20 kilotonnás nukleáris robbanófej közvetlen becsapódását, ami megegyezik a Nagaszakira ledobott atombomba erejével.

A bázis soha nem esett ellenséges kézrea, 1992-ben, Jugoszlávia szétesése idején azonban a visszavonuló erők 56 tonna robbanóanyaggal semmisítették meg a komplexum kulcsfontosságú részeit, hogy az ne kerüljön mások kezére. A detonáció olyan erejű volt, hogy még a közeli Bihács városában is érezni lehetett.

Az elhagyatott, részben romos Željava Air Base ma már nyitva áll a nyilvánosság előtt, és a „sötét turizmus” egyik ismert célpontjává vált. Az ingyenesen látogatható kompleum bejárásához idegenvezetőt is bérelhetünk, de ha egyedül fedeznénk fel, feltétlenül nézzük át a hivatalos térképet. A bázis közvetlenül a Horvátország, Bosznia és Hercegovina közötti határon fekszik, ami azt jelenti, hogy a területet még mindig kiterjedt aknamezők veszik körül az 1990-es évekbeli jugoszláv háborúkból. Ha ellátogat ide, szigorúan tilos letérni a kijelölt, burkolt útvonalakról. A határ közelsége miatt ráadásul a horvát és boszniai rendőrség is rendszeresen járőrözik a térségben.

A túrák egész évben zajlanak, naponta két alkalommal, 10 órakor és 16 órakor. 

(Express)