A szájban lévő baktériumok okozhatják a Crohn-betegséget
A világszerte négymillió embert érintő Crohn-betegség olyan tüneteket okoz, mint a krónikus fáradtság, hasmenés, hasi fájdalom, fogyás és alultápláltság. A tünetek kialakulása után a Crohn-kór egy életre szóló állapot, és bár vannak módszerek a tünetek kezelésére a fellángolások idején, a betegségre jelenleg nincs gyógymód.
A Crohn-betegség pontos okai ismeretlenek, és valószínűleg számos összetett és egymást átfedő tényezőre vezethetők vissza, például a genetika, a környezeti hatások (például a dohányzás) és a bélben túlműködő immunrendszer.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a bél mikrobiomja döntő szerepet játszik a betegségben.
A bélmikrobiom baktériumok, vírusok és gombák trillióinak gyűjteménye. Ezek a mikrobák születésünktől fogva jelen vannak, és döntő szerepet játszanak abban, hogy a bélsejtek és a beleink úgy működjenek, ahogyan kell. A bélrendszerünkben lévő baktériumok segítenek immunsejtjeinknek is abban, hogy úgy működjenek, ahogyan kellene, végső soron biztosítva ezzel annak hatékonyságát.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a Crohn-betegségben szenvedők bélbaktériumközössége kevésbé változatos. Náluk magasabb a bélgyulladást kiváltó bizonyos baktériumtípusok szintje is. De nemcsak a bélbaktériumok mutatják a Crohn-betegeknél a működési zavar jeleit, hanem a szájban lévő baktériumok is fontosak lehetnek ebben a gyulladásos állapotban.
Amikor az anyaméhben vagyunk, a bélrendszerünk steril. A bélmikrobiomunk azonban már születésünk pillanatában elkezd kialakulni, először a születés során a hüvelyi baktériumokkal való érintkezés után, majd más anyai forrásokból, például az anyatejből és a bőrből, valamint a környezetünkből.
Felnőttkorunkra a bélrendszerünk egy virágzó közösséggé válik, amelyben trilliónyi baktérium él, és egyes becslések szerint 10:1 arányban több mint a sejtjeink száma. A legtöbb baktériumnak, amely a beleinkbe jut, először a szánkon keresztül kellett eljutnia. Így a bélrendszerünk után a második legtöbb baktériumot a szánk tartalmazza. Ezt a több millió baktériumot naponta lenyeljük a nyálunkkal.
A szájüregi mikrobiom összetett. A szánk minden egyes része – a nyelv, az arc vagy a nyálunk – különböző mikrobákból áll, olyan tényezők függvényében, mint a pH-szint és az oxigénszint. Ezek a mikrobaközösségek aztán összetett struktúrákat, úgynevezett biofilmeket alkothatnak, ahol a baktériumok a szájfelületeken szerveződnek (a foglepedék az egyik példa erre). A baktériumok ezután kölcsönhatásba lépnek egymással és immunsejtjeinkkel, hogy harmonikus egészségi állapotot teremtsenek.
A kutatók több okból is úgy gondolják, hogy a szájüregi mikrobiom szerepet játszhat a Crohn-betegségben.
Egyrészt, tanulmányok azt mutatják, hogy a Crohn-betegségben szenvedők szájában más baktériumok vannak, mint azokéban, akiknek nincs ilyen betegségük. Ez arra utalhat, hogy a szájban jelen lévő bizonyos baktériumfajok szerepet játszhatnak a Crohn-betegségben.
Másrészt, a Crohn-betegségben szenvedők bélrendszerében az egészséges emberekhez képest általában nagyobb mennyiségben megtalálható néhány baktériumfaj a szájban is jelen van. Ez talán nem meglepő, mivel a baktériumok bejutási útvonala az alsó bélszakaszba általában a szájon keresztül történik. Valójában nem ritka, hogy a Crohn-betegeknél a bélben általánosan megfigyelhető fekélyek mellett a szájban is fekélyek alakulnak ki.
Az embereken végzett kutatások arra is utalnak, hogy egy szájüregi baktérium, a Veillonella parvula bőven megtalálható a Crohn-betegségben szenvedők bélrendszerében. Ez a baktérium, mely olyan betegségekkel hozható összefüggésbe, mint a fogágybetegség (parodontitis) és az agyhártyagyulladás, jellemzően a szájüregi mikrobiomban található, de egy tanulmány kimutatta, hogy kifejlesztette a módját, hogy az alsó bélrendszerben éljen.
Ha a Crohn-betegség más, a bélben található baktériumok is megtalálhatók a szájban, ez lehetővé teheti a kutatók számára, hogy jobb teszteket fejlesszenek ki, amelyeknek csak nyálmintára van szükségük a betegség diagnosztizálásához. Ez sokkal egyszerűbb lenne, mintha a betegeknek széklet- vagy bélszövetmintát kellene adniuk.
A kutatóknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a szájüregi mikrobiom okozhat-e Crohn-kórt. Egereken végzett kutatások azt sugallják, hogy a gyulladás (amely akkor következik be, amikor az immunrendszert egy kórokozó kiváltja) megkönnyíti bizonyos baktériumtípusok szaporodását, ami még nagyobb gyulladáshoz és az immunsejtek túlzott aktiválásához vezet.
Ha ugyanez igaz a Crohn-betegséghez kapcsolódó szájüregi baktériumokra is, az arra utalhat, hogy a szájban lévő baktériumok túlszaporodása és gyulladása a Crohn-betegség egyik lehetséges kiváltó oka.
Nem a Crohn az egyetlen olyan betegség, amelyben bizonyos szájüregi baktériumok szerepet játszanak. A kutatók például kimutatták, hogy a Porphyromonas gingivalis szájüregi baktérium (amely részt vesz az ínybetegségekben) által termelt két mérgező vegyi anyagot a résztvevők több mint 96 százalékánál találtak a memóriával összefüggő agyi régiókban. Jelzésértékű, hogy ezek a mérgező vegyi anyagok emberi sejtekkel táplálkoznak.
Mellrák esetén a Fusobacterium nucleatum szájüregi baktériumot összefüggésbe hozták a tumor gyorsabb növekedésével és a rákos sejtek terjedésével. Számos tanulmány azt is kimutatta, hogy ugyanez a baktérium gyakran megtalálható a vastagbélrákos szövetekben. Emellett régóta tartja magát az az elképzelés, hogy a szájüregi baktériumok jelentős hatással lehetnek a szív- és érrendszeri betegségekre, ahol a mikrobák a véráramba szivároghatnak, és a szív plakkjaiban telepedhetnek meg, ami gyulladáshoz vezet - és így nagyobb a valószínűsége az érszakadásnak vagy az érelzáródásnak.
Bár a szájüregi mikrobiomot összefüggésbe hozták a Crohn-betegség kialakulásával és progressziójával, a kutatás még nem dolgozta ki teljesen, hogy a baktériumok pontosan hogyan jutnak el a szájból a bélrendszer egyes részeibe. És bár egérkísérletekből rengeteg adat áll rendelkezésre, több olyan kutatásra van szükség, amely ezt a kapcsolatot embereken is kimutatja.
Nyitókép: Shutterstock
