Népszerű bolt ócska minőségén akadt ki egy vásárló
Amber Sabri – divatiparban dolgozó szülők lánya – nemrég egy TikTok-videóban a boltokban kapható ruhák minőségére panaszkodott, többek között arra, hogy minden egyes dolog poliészterből vagy akrilból készül, és a szeméthez hasonlította azokat.
Sabri a termékek alacsony minőségével szemben kiemelte azok túlzó árait, és elmondta, hogy miután olyan fast fashion óriáscégekben vásárolt, mint a Zara és megtudta, hogy a ruhadarabjaik többsége poliészterből készül, elkezdte kerülni az üzletet.
@missambersabri Hate my mother for teaching me anout fabrics. Where do i shop now #fashioncritic #fashiontiktok #polyester #antipolyester #shopping ♬ original sound - Amber Sabri
Hasonló tapasztalata volt a nemrég átfogó márkaváltáson átesett Abercrombie & Fitch-csel is, ahol egy sikkes tweed kabátot talált 220 dollárért (76 ezer forint), majd kiderült, hogy száz százalékban poliészterből készült.
„Jó, csinos ruhákat akarok, nem őrült drága áron, és nem akarom, hogy poliészter legyen. Én vagyok a probléma?”
– fogalmazott Sabri a videóban, mely alá azt írta kommentben, hogy utálja az anyját, amiért megtanította felismerni a különböző szöveteket és anyagokat.
„Hol vásároljak most?”
A videót hétfőig több mint 1,2 millióan látták, és rengeteg egyetértő komment érkezett hozzá, melyben hasonló elégedetlenségükről írtak a felhasználók. Volt, aki konkrétan becsapva érezte magát, miután a megvásárolandó terméknévben az állt, hogy pamut kabát, de az anyagáról kiderült végül, hogy 100% poliészter.
Más azt írta, hogy nem bánja a költést, de a Zara és hasonló boltok által kínált árkategóriában szerinte az anyagnak minőséginek kell lennie.
„A vállalati kapzsiság nem ismer határokat”
– tette hozzá a kommentelő.
Olvasd el ezt is: Tényleg ez lehet a fast fashion vége?
A poliészter ruhák árának emelése a középpontba a tömeges fogyasztást állító fast fashion konglomerátumok által nem meglepő.
A poliészter ruházat elsősorban azért vált széles körben tömegcikké, mert az anyag előállítása olcsó. A kőolajból származó szintetikus poliésztert állítólag először az 1930-as években találták fel, és az 1940-es években vezették be a gyártási költségek csökkentése céljából. Roger Lee - a hongkongi székhelyű TAL Apparel ruházati vállalat vezetője az NBC-nek elmondta, hogy eddig nem volt olyan nyersanyag, amely olyan olcsó és olyan sokoldalúan felhasználható lett volna, mint a poliészter napjainkban.
Az éghajlatvédelemmel foglalkozó A Textile Exchange nevű nonprofit szervezet szerint 2021-ben becslések szerint 34 millió tonna poliésztert használtak fel a ruházati termékek gyártásához, melyek nagy része valószínűleg a szeméttelepen végzi majd, de mivel poliészterből készültek, nem bomlanak le biológiailag.
Nem ez az egyetlen káros hatása a poliészternek a környezetre. A mosási ciklus során állítólag mikroműanyagok szabadulnak fel belőle, amelyek bizonyítottan elképesztően károsak a tengeri élővilágra. Bár léteznek szennyvíztisztító telepek, Karen Leonas textilszakértő 2019-ben a Chicago Sun-Timesnak elmondta, hogy ezek csak a mikroműanyagok 67-95 százalékát szűrik ki, így 5-33 százalékuk megmarad.
Olvasd el ezt is: A divatáruházaknak adományozott ruhák nagy része a kukába megy, nem újrahasznosítják
Nyitókép: Shutterstock