Agyzsugorodást okozhat a koronavírus?

• traumás agysérülések
• sztrók
• degeneratív agyi betegségek, például demencia
• jelentős gyulladást okozó fertőző betegségek, mint például az AIDS és az agyvelőgyulladás

Jelenleg is folynak kutatások annak megállapítására, hogy a COVID-19 olyan fertőző betegség-e, amely az agy zsugorodását okozhatja. Az alábbi cikkben áttekintjük, hogy mit mutattak ki eddig a vizsgálatok a koronavírus agyra gyakorolt hatásairól.

Hogyan hat a COVID-19 az agyra?

Eddig még nem tisztázott okok miatt a koronavírus-fertőzésben szenvedő emberek egy részénél a gyógyulás után még hetekig, hónapokig vagy évekig jelentkezhetnek a tünetek. Ezeket általában hosszú COVID-nak nevezik. Olyan embereknél fordul elő, akik nemrégiben kapták el a koronavírust, és a fertőzés kezdeti megjelenése után 4 héttel vagy annál hosszabb ideig új, visszatérő vagy folyamatos tüneteket tapasztalnak.

Az agy zsugorodása az egyik ilyen állapot, amely a hosszú COVID következtében kialakulhat. Ez a kutatók körében nagy figyelmet kelt. Egy 2022-es tanulmány például két mágneses rezonancia képalkotó (MRI) agyi vizsgálatot használt 785 résztvevőnél. A kutatók a 401 esetben, akiknél a COVID-19 pozitív lett, az egyes vizsgálatok között agyi elváltozásokat találtak. A változások közé tartoztak:

• csökkent szürkeállomány (az agy külső rétege)
• szövetkárosodás az agy szaglással kapcsolatos területein
• csökkent agyméret

A tanulmány azt is megállapította, hogy ugyanazoknál a résztvevőknél, akiknél az agy zsugorodását mutatták ki, nagyobb volt a kognitív hanyatlás kockázata. Emellett kiderült, hogy az agynak a szaglást irányító területein több szövetkárosodás volt.

A COVID-19 fertőzéssel összefüggő agyzsugorodás lehetséges magyarázatai közé tartozik a gyulladás vagy az agysejtek közvetlen vírusfertőzése. Fontos azonban megjegyezni, hogy az adatok többsége a koronavírus elleni vakcina megjelenése előttről származik.

Egy másik tanulmány szintén MRI-technikát használt a COVID-19-fertőzést átélt személyek agyának értékelésére. Itt a kutatók az agyban lévő kis erek károsodását találták. A vizsgálat kis mérete és egyéb korlátok miatt a kutatók nem tudtak egyértelmű következtetéseket levonni arról, hogyan hat a koronavírus az agyra. Számos tanulmány a COVID-19-et vérrögökkel hozta összefüggésbe. Ez a kapcsolat az agyi erek károsodásával állhat összefüggésben. A vérrögök kialakulásának lehetősége az agyban a sztrók kockázatát is megnöveli a koronavírus után.

Más kutatások szerint a SARS-CoV-2 vírus fehérjéi mérgezőek lehetnek az agy neuronjaira. Egy 2022-es tanulmány agykárosodásokat is észlelt olyan betegeknél, akik a COVID-19-hez kapcsolódó szövődményekben haltak meg a világjárvány első hullámában (2020 márciusa és júliusa között). A kutatók az agyi boncolások során fehérjeszivárgásra és neuronkárosodásra utaló jeleket találtak.

Azt is javasolták, hogy a klinikusok fordítsanak nagyobb figyelmet az agyi változásokra azoknál az embereknél, akik túlélték a fertőzést, és kognitív tünetekre panaszkodnak, amelyek a hosszú COVID jelei lehetnek.

A COVID-19 agyi hatásainak tünetei

A koronavírus agyi hatásai a következő tüneteket okozhatják:

• túlzott fáradtság, amely zavarja a mindennapi tevékenységeket
• szellemi vagy fizikai erőfeszítések után súlyosbodó fáradtság
• koncentrációs vagy gondolkodási nehézségek (agyköd)
• szédülés
• depresszió
• szorongás
• fejfájás
• alvászavarok
• ízlelés vagy szaglás megváltozása

A COVID-19 okozta agyzsugorodás tartós?

Az agysorvadás kilátásai a kiváltó októl függnek. Például az olyan demenciák, mint az Alzheimer-kór, idővel általában rosszabbodnak. Egyes esetekben a súlyos (agyi) betegségek befolyásolhatják az életminőséget, és akár meg is rövidíthetik az élettartamot.

A szakértők azonban még nem tudják, hogy a COVID-19 agyi hatásai, beleértve az agy zsugorodását is, tartósak-e.
Egyes kutatások szerint a koronavírus-fertőzést követő 6 hónapon belül javul az agyműködés. De több vizsgálatra van szükség annak megállapításához, hogy ez tipikus eredmény-e.

Hogyan előzhető meg a COVID-19 okozta agyzsugorodást?

A COVID-19 fertőzés megelőzésének legjobb módja a védőoltás. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) szerint a védőoltás beadása szintén segíthet megvédeni a hosszú COVID és annak hatásai, köztük az agyzsugorodás ellen. A koronavírus-fertőzésből eredő súlyos betegség a COVID utáni állapotok kialakulásának kockázati tényezője. A beoltott embereknél kisebb a vírus okozta súlyos megbetegedés kockázata.

A CDC azt is megjegyzi, hogy akkor is kialakulhat hosszú COVID, ha megkapjuk a védőoltást, vagy nem betegszünk meg súlyosan. Mégis úgy tűnik, hogy a védőoltás a legjobb módja a hosszú COVID hatásainak megelőzésére.

A COVID-19 fertőzés elleni védekezésen túlmenően olyan, az agy egészségét szolgáló stratégiákat is alkalmazhatunk, amelyek általánosságban segíthetnek megelőzni a sorvadást. A szakértők azt javasolják, hogy:

• táplálkozzunk egészségesen
• kezeljük a vérnyomásunkat
• tornázzunk rendszeresen
• maradjunk szociálisan aktívak
• sajátítsunk el új hobbikat és tevékenységeket
• folytassuk azokat a hobbikat és tevékenységeket, amelyeket élvezünk.

(Healthline)

Nyitókép: Shutterstock