99%-unk egészségtelen levegőt szív be
„A légszennyezés sokkal alacsonyabb szinten fejti ki hatását, mint azt korábban gondoltuk”
– mondja Sophie Gumy, az Egészségügyi Világszervezet (WHO)műszaki tisztviselője WHO nemrég frissített levegőminőségi irányelveire utalva.
A 117 ország több mint 6000 városára kiterjedő légszennyezettségi adatok elemzése alapján a WHO szerint a világ lakosságának 99 százaléka jelenleg olyan levegőt lélegzik be, amely nem felel meg a frissített biztonsági irányelveknek. Ez a világ városi területeinek 80 százalékát érinti.
Minden egyes lélegzetvétellel a járművekből, építőipari berendezésekből, ipari kazánokból, erőművekből stb. származó láthatatlan nitrogén-dioxid (NO2) áramlik mélyen a tüdőnkbe, amely ott irritálhatja érzékeny légúti szöveteinket, így növekvő gyulladást okozva, majd allergiát és asztmát vált ki és csökkenti a tüdőfunkciót.
Az NO2 nagymértékben növeli a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát is. Az újszülöttek alacsonyabb testsúlyával, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel is összefüggésbe hozták, még rövid távú kitettség esetén is.
A levegő által szállított finom részecskéket (PM) is belélegzünk, amelyek számos különböző anyagból állnak, beleértve a természetes sivatagi port, valamint a mikroműanyagokból, a főzésez használt tüzekből, az iparból, a mezőgazdasági tevékenységekből, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és az erdőtüzekből származó mindenféle szennyező anyagot. A WHO a 10 μm (PM10) vagy 2,5 μm (PM2,5) átmérőjű vagy annál kisebb részecskéket figyeli.
„A részecskék, különösen a PM2,5, képesek mélyen behatolni a tüdőbe és a véráramba jutni, szív- és érrendszeri, agyi érrendszeri (sztrók) és légzőszervi hatásokat okozva. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a részecskék más szervekre is hatással vannak, és más betegségeket is okoznak”
– írja a WHO.
Míg a fejlődő országok még mindig nagyobb mértékben küzdenek a részecskékkel, mint a gazdag országok – a PM10-es szint Indiában, a PM2,5-ös pedig Kínában a legmagasabb -, addig az NO2 esetében ez a különbség nem ilyen egyértelmű. Világszerte a 4000 mért városban az embereknek csak 23 százaléka lélegez be olyan NO2-szintet, amely a WHO biztonsági iránymutatásán belül van, a legmagasabb koncentráció a Földközi-tenger térségében található.
A múlt hónapban a svájci IQAir vállalat egy másik nagyszabású levegőminőségi jelentése hasonló következtetésekre jutott, és megállapította, hogy 2021-ben egyetlen ország sem felel meg a WHO PM2,5-re vonatkozó levegőminőségi irányelveinek.
Az IQAir csapata szerint az éghajlatváltozás okozta erdőtüzek hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Államokban 2020-hoz képest megugrott a PM2,5 légszennyezettség, állapította meg az IQAir csapata. Az Egyesült Államokban az alacsonyabb jövedelmű közösségek szenvedték el jellemzően a legnagyobb légszennyezést, és a legrosszabb szennyezettségű amerikai város Los Angeles volt.
Jó hír, hogy Kína számos városában javult a levegőminőség tavaly, de még hosszú út áll előttük. A fejlődő országoknak további kihívásokkal kell szembenézniük a főző- és fűtőtüzek, valamint az ipar kapcsán.
„Megdöbbentő tény, hogy egyetlen nagyváros vagy ország sem biztosít biztonságos és egészséges levegőt polgárainak az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb levegőminőségi irányelvei szerint. Ez a jelentés kiemeli, hogy milyen sok munka vár még ránk annak érdekében, hogy mindenki biztonságos, tiszta és egészséges levegőt lélegezhessen be. Most van itt az ideje a cselekvésnek”
– mondta Frank Hammes, az IQAir vezérigazgatója.
Mindkét jelentés azt mutatja, hogy szinte mindannyiunknál megnövekedett a szívbetegségek, a sztrók, a tüdőbetegségek és a rák kockázata az említett szennyező anyagok miatt. A WHO becslése szerint a kültéri szennyezés 2016-ban mintegy 4,2 millió idő előtti halálesetért volt felelős, csak a PM2,5 miatt.
A WHO megjegyzi, hogy a fosszilis tüzelőanyagok termelik a legkárosabb kibocsátásokat, amelyek mind az akut, mind a krónikus betegségekhez kapcsolódnak, valamint súlyosbítják a nagyobb természetes szennyeződéseket kiváltó körülményeket, mint például a bozóttüzek és a porviharok. A szervezet használatuk széles körű és rendszerszintű csökkentését sürgeti.
A megoldások történetesen ugyanazok, mint amiket az éghajlati válság kezeléséhez kétségbeesetten kell alkalmaznunk: elektromos járművekre való átállás, több tömegközlekedés, megújuló energiára való áttérés, valamint a fenntartható fejlődés és mezőgazdaság gyakorlása.
„A jelenlegi energetikai problémák rávilágítanak a tisztább, egészségesebb energiarendszerekre való átállás felgyorsításának fontosságára. A fosszilis tüzelőanyagok magas ára, az energiabiztonság, valamint a légszennyezés és az éghajlatváltozás okozta kettős egészségügyi kihívás kezelésének sürgőssége rávilágítt arra, hogy gyorsabban kell haladni egy olyan világ felé, amely sokkal kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól”
– foglmazott Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója.
Bár a fosszilis tüzelőanyagokat az olcsóbb, egészségesebb lehetőségek ellenére még mindig makacsul a legkényelmesebb energiaformának tekintik, az új adatok azt mutatják, hogy a legtöbben közülünk nap mint nap az egészségüket kockáztatják azért, hogy fizessenek értük.
Nyitókép: Shutterstock / Pornprasert Khanchitchai
